Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. február

Síkvidéki belvízcsatornák, belvíztározók, műtárgyak adatai Belvízcsatornák (állami, társulati, önkormányzati) hossza összesen, km 33 939 rézsű felülete, millió m2 193 fenntartó sáv felülete, millió m2 141 Belvíztározók száma összesen, db (állami, társulati, önkormányzati) 226 ebből: állandó 102 időszakos 124 Belvíztározók térfogata összesen, millió m3 242 ebből: állandó 110 időszakos 132 Szivattyútelepek száma összesen, db 243 Szivattyútelepek névleges teljesítménye összesen, m3/s 749 ebből: esésnövelő szivattyútelepek, m3/s 118 Műtárgyak összesen, db 29 291 ebből: zsilip 5 029 hidak 2 494 félstabil szivattyúállomások 80 Őrtelepek száma, db 175 Belvíz-érzékenységi térkép A belvizek kialakulásában szerepet játszó, a bel­víz keletkezését elősegítő, térben és időben vi­szonylag állandó tényezők adatait tartalmazza a belvíz-érzékenységi térkép. Az ilyen térkép jól hasz­nosítható a földhasználat tervezésében is. ■r Az A/só-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ADUKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) Belvíz A belvíz a magyar Alföld sajátos, összetett hidroló­giai jelensége. A régi kifejezés a lefolyástalan és többnyire kötött talajú földfelszínt időszakosan el­borító vizet nevezi meg. A 19. századi ármentesí­tő és belvízrendező társulatok értelmezése szerint a belvíz nem a távolról a társulat érdekeltségi terü­letére folyt, hanem a talajba be nem szivárgott he­lyi víz. A távolabbról, a magasabb területről érke­ző vizet megkülönböztetésül kiilvízpek nevezték. A belvízi jelenség bonyolultságát és így kezelésé­nek összetettségét is jelzi, hogy több mint 50 fogalom ismert a szakirodalomban a belvíz meghatározására. Az árvédelmi gátak 19. századi megépítését kö­vetően az árterek birtokosai számára a belvizek el­leni védekezés lassanként ugyanolyan fontos kér­déssé vált, mint maga az ármentesítés, hiszen szá­mukra szinte mindegy volt, hogy termésüket az ár­víz, vagy a belvíz teszi tönkre. A vízlevezető csator­narendszer és műtárgyainak (átereszek, zsilipek, majd később a vízátemelő szivattyútelepek) meg­építése nem várt költségekkel terhelte meg az ár­mentesítő társulatokat, amelyeknek alapfeladataik közé — már az 1870-as évektől fogva — fokozatosan fel kellett venniük a belvíz levezetését is. Belvízképződés A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 03.01. Baja­margittaszigeti 47,800 Duna bp. Baja 976 1965. VI. 19. 700 800 900 03.02. Baja-foktői 38,345 Duna bp. Baja 976 1965. VI. 19. 700 800 900 03.03. Uszód-solti 41,077 Duna bp. Paks 872 1965. VI. 18. 600 700 800 A belvíz elsődleges forrása a helyben lehullott csapa­dék. A belvízképződés hevességét fokozza: a nagy in­tenzitással hulló jelentős eső, avagy a nagy mennyisé­gű hó és jég, a hirtelen felmelegedés, vagy langyos eső miatti gyors elolvadása, valamint a fagyott, vagy a víz­zel telített talajra került csapadék- vagy olvadékviz. A nagy mértékű belvízképződés feltétele lehet a felso­rolt tényezők együttes előfordulása, vagy a talajvíz tá­volabbi okból bekövetkező megemelkedése is. Magyarország belvíz-érzékeny területeinek térképe

Next

/
Oldalképek
Tartalom