Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. október
A zagygátakról Gátak háromezer éve épülnek a Földön. Számuk egyes becslések szerint megközelíti az 500 ezret. A gátépítés tudománya folyamatosan fejlődött, az ismeretek bővülése lehetővé tette, hogy a nagygátak tönkremenetele a 0,2%-os határ alá csökkent. Az igazán nagy gátak tönkremenetele még ennél a törési aránynál is kisebb a nemzetközi tervezői és kivitelezői társaságok körültekintő munkájának eredményeképpen. A gátak „mostohagyermekei” a zagygátak, melyekre kisebb figyelem irányul, alapozásuk és magasításuk sokszor ad hoc döntések alapján készül, nemegyszer a gyakorlat jelöli ki az alkalmazott technológiát úgy, hogy a tervezőt nem is vonják be. Magyarország 2000-ben szembesült a zagygátak problémájával, amikor — néhány hét különbséggel — két, Romániában lévő zagytározó gátja is átszakadt. A 2000. január 30-i, Nagybánya melletti zagygát szakadása eredményezte az emlékezetes cianid- szennyezést. Ekkor még nem vont le senki olyan következtetést, mely feltételezte volna, hogy ezekhez hasonló eset itthon is előfordulhat. Tíz év telt és a MAL Zrt. esete irányította rá a figyelmet a hazai zagygátakra. A zagygátak tervezése, szakértése, állékonyságának számítása külön szakma (hasonlóan például a nagygátak tervezéséhez), mely speciális ismereteket igényel. A problémakör nagyságát a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség (ISSMGE) azzal hangsúlyozta, hogy külön műszaki bizottság foglalkozik a zagytározók geotechnikai problémájával. A nemzetközi szakirodalmi adatok szerint az elmúlt 50 évben a világon legalább 96 számottevő mértékű zagygát-szakadás következett be, összesen 25 országban. A bányászott ércek közül 17 anyag érintett zagygátszakadással, legtöbbször szerepel a réz (24%), az arany (14%), valamint a foszfát és a szén (13%). A kiömlött zagy meny- nyiségét tekintve a kolontári katasztrófa a jelentősebbek közé tartozott. A zagygátszakadások okainak és veszélyforrásainak vizsgálatánál komoly gondot okoz, hogy a rendelkezésre álló adathalmaz nem homogén, ugyanis az okoknál összekeveredik a tönkremenetel mechanizmusa a mechanizmust kiváltó eseményekkel. A kiváltó esemény, mint a nagy esőzés, a földrengés, a fenntartási munkák hiánya stb., nem keverhető össze azzal, ahogy a gát tönkrement. így például, a nagy esőzéshez, mint kiváltó eseményhez, sok tönkremeneteli mechanizmus tartozhat, mint a meghágás, a megnövekedett szivárgó víz nyomása miatti rézsűcsúszás, vagy a pórusvíznyomás növekedése miatti altalajtörés.. A zagygátak tönkremenetele esetenként nagyon súlyos következményekkel jár. A 96 gátszakadásnál 25 esetben jelentettek áldozatot, több mint 1800 főt. A legtöbb, 488 áldozattal járó katasztrófa 1966. május 1-jén történt Bulgáriában, a Zgorigrad melletti Mir bányánál. A gátszakadás a heves esőzés utáni gátmagasítás, vagy a megkerülő csatorna tönkremenetele miatt következett be, 450000 m3 zagy került ki a tározóból. A zagy 8 km-t haladt lefelé a völgyben Vraca város felé, és elpusztította a gátszakadástól 1 km-re lévő Zgorigrad település felét. A zagygátak száma Magyarországon meghaladja a húszat Ezek egy részének magassága akkora, hogy kiszorítja a nagygátakat a tíz legmagasabb hazai gát listájából. A zagygátak lényegesen kisebb körültekintéssel készültek, mint a nagygátak, azonban a gátszakadás súlyosabb is lehet, hiszen nemcsak a zagy és a víz mennyisége, de a minősége is veszélyforrás. A veszélyek, a mechanizmusok és a következmények együttes értékelése a kockázatszámításban összegződött. A zagygátak, mint veszélyforrások kockázatalapú értékelése még hátravan, remélhetőleg a döntéshozók figyelme hamarosan erre a területre is kiterjed, és a hagyományos biztonsági tényező helyett, de azt is felhasználva összetett értékelés készül a biztonsági feltételekről. Dr. Nagy László nyomán f Az átszakadt gát északi fala az „ingókővel" Az átszakadt gát. 2010. október 10.
