Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. október
Torna A Marcal jobb oldali mellékvize a Bakonyban és a Marcal-medencében. Hossza: 51 km, vízgyűjtő területe: 498 km2. Városlődtől E-ra ered, DNy-i irányban átfolyik Ajkán, majd Ny-i irányba fordul, és Karakó közelében torkollik a Marcalba. A Torna egy szláv víznév (Imává) átvétele, etimológiailag azonos a Tárná nevével. Ennek a töve a szláv „tüske, tövis, kökény. Számos szláv vízfolyást neveznek így szlovák, szlovén, szerb, ukrán stb. területeken. Az így hívott vizek partján a névadás idején sok lehetett a tüskés cserje, kökénybokor. A pH értéke itt 12 Marcal A Rába jobb oldali mellékfolyója a Kisalföldön. A Sümeg-Tapolcai háton ered, Sümegtől D-re. E-i irányban átfolyik a Marcal-meden- cén, majd a Rábával párhuzamosan haladva keresztezi a Csornai-síkot. Koroncó és Gyirmót között torkollik a Rábába. Hossza 100,4 km, vízgyűjtő területe 3076 km2. Mursella római kori település volt a mai Árpás határában, a Rába és a Marcal között. Ez kicsinyítő képzős származéka az illír murs (,,mocsár1') főnévnek. A magyar Marcal közvetlen előzménye szláv eredetű. A MAL Zrt. ajkai timföldgyárának kolontári X. vörösiszap-tározójánál átszakadt gát ss?wvm