Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
A 2010. évi januári-júniusi belvízvédekezések összesített adatai A 2010. évi nyári belvíz maximális elöntése — 224000 ha — június 5- ére alakult ki. Az elöntött terület közel fele vetés és szántó volt, a másik fele rét-legelő és egyéb terület (7. ábra). Az egyidejűleg üzemelő szivattyútelepi kapacitások maximuma: torkolati szivattyúk — 386 mVs, esésnövelő — 25 m3/s, szállítható 14 m3/s volt (2. ábra). Az egyidejűleg üzemelő szivattyútelepek száma 189 volt, ezeket 35 szivattyú provizórium egészítette ki (3. ábra). Az üzemelő szivattyúk által egyidejűleg átemelt legnagyobb vízmennyiség június 5- én 30,1 millió m3/nap volt (4. ábra). A belvizes időszak hét hónapja alatt országos összesítésben 1 milliárd 670 millió m3 vizet emeltek a befogadókba (4. ábra). A belvízvédekezés csúcsidőszakában — június 5-én —országosan 1042-en vettek részt a munkában, közülük 896 személy igazgatósági dolgozó, 146 pedig külső közreműködő volt (5. ábra). mértékegység 05.17. 06.05. 06.17. Elöntés [ezer ha] 91 224 151 Védekezésben levő igazgatóságok száma [db] 10 12 12 Védekezésben levő szakaszok száma [db] 45 77 69- ebből III. fokú készültségben [db] 5 3 7 Védekezésben levő szivattyútelepek száma [db] 122 189 150 Napi átemelt vízmennyiség [millió m3] 10,7 30,1 15,7 Védekező létszám [fő] 466 1042 886 Napi védekezési költség [millió Ft] 22 98 68 A belvízvédekezést jellemző adatok 2010. május 17. - június 17. között Francia hadmérnöki szemmel a Duna 1809. évi árvizéről Amikor Napóleon 1809. évi osztrák hadjárata során hadseregével a Duna felső szakaszánál is megjelent, elfoglalta és megszállva tartotta Győr-, Moson-, Pozsony- és Sopron vármegyék területének jelentős részét. A franciák számára eléggé „terra incognita” vidék viszonyainak részletes feltárása és rögzítése nem csupán hadászatilag volt fontos, hanem a követendő politikai lépések tisztázása érdekében is. A francia hadmérnökök jelentéseikben beszámoltak ennek a területnek fontosabb szárazföldi- és vízi közlekedési útjairól, valamint a Fertőről, a Hanságról és a Szigetközről, az itteni mezőgazdasági viszonyokról, továbbá a lakosságnak az árvizek elleni védekezéséről. J. Brousseaud hadmérnök- zászlóaljparancsnok például a következőket jelentette az 1809 októberében: ,Az ismétlődő áradások rendszerint tavasszal és ősszel történnek, általában a tavasziak a legveszélyesebbek a folyó je- gesedése és olvadása miatt. Az 1809. február 20-i áradás volt az egyike a legpuszptóbbnak és legnagyobbnak, melyet valaha is láttak itt; a Duna 18 lábbal [kb. 5,6 m] haladta meg a közepes vízállását és hat-hét lábnyi magasságban árasztotta el a szigeteket, ideértve a Nagy-Duna és az összes alacsonyan fekvő területeket... Ez az áradás több falut teljesen lerombolt, többek között hígé falut és Csunyt. Az árvizek okozta évenkénti pusztítások felbecsülhetetlenek és gyakran bizonytalanná, sőt lehetetlenné teszik a mezőgazdasági termelést elsősorban e táj legmélyebben fekvő részein. ” 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 01.01. 02.01. 03.01. 04.01. 05.01. 06.01. 07.01. 08.01. 1. ábra. A belvízzel elöntött területek. 2. ábra. Az egyidejűleg üzemelő torkolati, esésnövelő és szállítható szivattyútelepi kapacitás. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 01.01. 01.15. 01.29. 02.12. 02.26. 03.12. 03.26. 04.09. 04.23. 05.07. 05.21. 06.04. 06.18. 07.02. 07.16. 07.30.
