Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. január
Hortobágy-Berettyó A Hortobágy az azonos nevű tájegység E-i részének folyója, amely valamikor a Tiszának volt fattyúága. Ma a Polgár és Balmazújváros közötti vidéken veszi kezdetét. Az átfogó vízszabályozások idején alakult ki jelenlegi vonalozása, amely a hozzá kapcsolódó, szintén szabályozott Berettyóval együtt mutatja, milyen mélyreható változtatások történtek az elmúlt két évszázad alatt a terület vízviszonyaiban. A régi Berettyó Berettyóújfalu, Bucsa és Mezőtúr érintésével Mezőtúrnál torkollott az egykori Nagy-Körösbe, és mellékfolyója volt a Búcsúnál betorkolló Hortobágy. A Hortobágy előtagja (Hort) régies magyar településnév, eredeti jelentése: „vadászkutya, agár”, utótagja pedig a népnyelvi bágy („szélesfelszíni mélyedés, morotva”), amely talán a bágyad („erőtlenedik, lankad’ kifejezésre vezethető vissza. A folyóról kapta nevét a Hortobágy puszta. Ma az új, szabályozott Berettyó Szeghalom alatt a Sebes-Körösbe ömlik, a Hortobágy pedig Hortobágy—Berettyó-főcsatorna néven, új mederben fut a Hármas-Körösbe. Ez a 69 km hosszú szakasz 1879—1890 között épült. Torkolatában 1940—1941 között épült meg Mosonyi Emil tervei alapján a mezőtúri árvízkapu, amely a Hármas-Körös hosszan tartó árvizeit zárja ki a főcsatornából. Gátőrjárás, gátőr, segédgátőr A gátőrjárás az árvízvédelmi vonalnak, egyben az árvízvédekezési készenlétnek — a rendszeres karbantartás és felügyelet céljából — egy gátőrre bízott, legkisebb egysége. A 12 vízügyi igazgatóság védvonalait jelenleg 552 gátőrjárásra osztják fel. Az árvízvédelmi vonal legkisebb egységének, a gátőrjárásnak, valamint az ott tárolt védekezési készleteknek a kezelését ellátó dolgozó a gátőr. A gátőr árvízvédekezéskor, a gátőrjárásban munkavezetői feladatokat lát el. A segédgátőr az árvízvédekezés időszakában a gátőr mellé beosztott dolgozó, kinek az őrszolgálat és az éjjel-nappali folyamatos figyelőszolgálat ellátása a feladata. Ä gátőrjárás védvonalszakaszára beosztott segédőrök számát a készültség fokozataitól, illetve a veszélyeztetettség mértékétől függően állapítják meg. A Döbrentei utca 15. sz. ház falán lévő árvíztábla három nyelven — latinul, magyarul és németül — emlékeztet az 1775. február 17-i, minden korábbit meghaladó szinten levonuló árvízre. Belvízelvezető csatornahálózat, belvíztározás és -szivattyúzás A belvizek elvezetését szolgáló létesítmények (csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások, zsilipek, tiltok, övgátak, tározók stb.) a belvízi művek. A belvíz- védelmi főmű a belvízrendszer vizeit a befogadóhoz szállító főcsatorna és annak torkolati szivattyútelepe vagy gravitációs zsilipé. Az Alföldön a belvizeket elvezető belvízcsatornákat sok helyen egykori természetes vízfolyások medréből alakították ki. A csatornák egymásba torkolló rendszere alkotja a belvízelvezető csatornahálózatai, amelynek az ideiglenes barázdák, folyókák, árkok, üzemi csatornák, mellékcsatornák és főcsatorna (főgyűjtő csatorna) az elemei. A belvíztározás a belvíz összegyűjtése az elvezetendő csúcs-vízhozamok mérséklése, vagy későbbi hasznosítása céljából. A síkvidék viszonylag mélyebb lapályai, továbbá a folyók árvízvédelmi töltésen kívülre került holtágai jöhetnek számításba elsősorban belvíztározóként. héelvízátemelés a belvíznek a szivattyúzása, például a mélyebb terepről a magasabb vízszintű csatornába történő átemelése hordozható szivattyúval. NEVEZETES ÁRVIZEINK A Duna árvizei Pest-Budánál Az 1267. évi a legrégibb dunai árvíz, amelyről biztos tudomásunk van. A 13-16. században 14 jelentős árvízről tudunk, köztük számos jeges lehetett. A 17. században öt jelentős árvizet jegyeztek fel. Zawadowski Alfréd 1891-ben megjelent hatalmas monográfiájában (Masyar- ország vizeinek statistikájd) a 18. századra vonatkozóan 24 dunai árvízről a 19. század elejéről, 1838-ig még további 7-ről gyűjtött össze adatokat. Biztos, hogy ebből a 31 árvízből 16 Pest- Budán is pusztított, nagy részük jeges árvíz volt. A nevezetesek közé sorolhatók: 1712. február 12. Sok épületet romba döntve közel egy hétig pusztította Pest városát a Duna jeges árvize. 1744. március 4-10. Jeges árvíz pusztított a pesti Duna szakaszon. Óbudán és Budán 15-15, Pesten pedig 50 ház dőlt össze. 1775. február 15-17. Az addigi legnagyobb dunai jeges árvíz Pesten és Budán is pusztított, elárasztva és összedöntve Pest lakóházainak felét (611 házat). A 764 cm-es tetőző magasságot elért árvíz nyomán kezdett hozzá a város vezetése az árvízvédelmi töltések kiépítéséhez, fejlesztéséhez. Az 1775. évi árvizet, mint egészen rendkívülit tartották nyilván és az Országos Építési Főigazgatóság által 1823-ban elkezdett „dunai mappádé!’ lapjain, mint addig észlelt legmagasabb vizet tüntették fel. Emléktábla az 1775. évi árvízről Vácon I ALTITUDO AQU/L XVI FEBRUARU MDCC LXXVAz egyik legrégibb budapesti árvíztábla
