Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Az É-i műtárgy zárás utáni állapota - 06.14. A feltöltött D-i medence - 06.14. A tiszaroffi tározó déli műtárgyának megnyitása. 2010. június 10. 18:30 óra Árvízvédelmi töltés védősávja A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított legalább 10-10 méteres szélességű területsáv, ahol nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, ill. hátrányosan megváltoztatná, vagy annak elszennyeződését eredményezné. Tiszaroff A KÖTIKÖV1ZIG működési területén, a Tisza bal partján található község már a honfoglalás idején lakott volt. Határa a folyó festői kanyarulatához simul. Kezdetben az Aha nemzetség szállásbirtoka, első említését (1212) a Váradi Regestrumban találjuk „Rowa” néven. Mint annyi folyó menti település fejlődésében, itt is nagy szerepet játszott, hogy Tiszaroff hosszú századokon át tiszai átkelőhely volt. A török korban lakói többször elmenekültek. A legnagyobb pusztítást az 1683. évi tatár átvonulás okozta. A felégetett falu túlélői csak 1691-ben költöztek haza Akolhát pusztáról. Az új település a mai helyén épült fel, amely ekkor már II. Rákóczi Ferenc birtokához tartozott. Az itt élők zömmel földműveléssel foglalkoztak, amit Roff első, 1703-ból ismert, ekevasat ábrázoló pecsétje is igazol. Az elkövetkező évszázadban sok család jutott e vidéken birtokrészhez és több armális nemes is beköltözött a faluba. A 18. század második felében a lakosság száma alig maradt el a jelenlegitől. A gyakori árvízi kiöntések egyfelől javították a megművelt földek termőerejét, másrészt rontották a közegészségügyi helyzetet a környékbéli pangó vizek, mocsarak ugyanis jelentős mértékben a maláriás megbetegedések melegágyai voltak. Amikor a 19. század derekán megkezdték a rendszeres folyószabályozást, a roffi birtokosság az elsők között csatlakozott a munkálatokhoz, s az itteni védtöl-tések még az 1840-es évek végén megépültek. A gátak fejlesztését és a falu tólaposi öblözethez tartozó belvizeinek későbbi rendezését a tiszaroffi székhelyű Közép-Tiszai Armentesítő Társulat hajtotta végre. A községből 1964-ben kivált Tiszagyenda, így az itteniek száma szinte megfeleződött. Az utóbbi években szépen fejlődő Tiszaroffnak jelenleg kevesebb mint kétezer lakosa van. A Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztési program keretében a település határában árapasztó tározót létesítetk, amelyet 2009-ben adtak át.
