Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Junius 3-4. Június 3., csütörtök A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság kezdeményezésére a Kormány az érintett településekre visszamenőleges hatály- lyal kihirdette a veszélyhelyzetet. 16:00 A Főpolgármesteri Hivatal másodfokú készültséget rendelt el a fővárosi védvonalakra. 19:00 A KÖTIKÖVIZIG 10.11. Szászberekjászberényi árvízvédelmi szakaszán rendkívüli készültséget rendeltek el. Az OMIT az OMSZ részére ismételten elrendelte a rendkívüli tájékoztatást. Az OMIT intézkedett a honvédségi erők — köztük helikopterek — igénybevételére. Az OMIT rendelkezett arról, hogy a miskolci igazgatóság rendkívüli árvízzel érintett területén mérje fel a lokalizációs, illetve vízkivezetési lehetőségeket. 22:00 A Hernád árhulláma 474 cm-es vízállással tetőzött Hidasnémetinél (III. fok: 300 cm, LNV: 432 cm). Az FCSM a budapesti árvízvédekezésre való felkészülést a Kossuth Lajos üdülőparton, a II. árvízi kulissza kapu lezárásával kezdte meg. Június 4., péntek Az Ipolyon LNV-t meghaladó vízállások, a 02.10. árvédelmi szakasz Szécsény-Pöstyénpusztai öb- lözetben súlyos védelmi helyzet alakult ki. 6:00 Az ÉDUKÖVÍZIG I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a 01.05. Vének-duna- szentpáli, a 01.07. Mosoni Duna-Rábca menü (Abdái és Kunszigeti gátőrjárás), a 01.08. Győr-árpási (Ikrényi gátőr járás) és a 01.11. Győr-koroncói árvízvédelmi szakaszra. 600 cm 05.16. 05.23. 05.30. 06.06. 06.13. 06.20. Szalonna A Bódva-völgyben, a Bódva és a Rakaca összefolyásánál fekvő település — több környékbeli társához hasonlóan — már az őskor idején lakott volt. A falu neve valószínűleg a szláv slana (= sós) szóból származhat, közelében ugyanis enyhén sós vizű forrás található. Első írásos említése 1249-ből származik — „Zolouna”, avagy, „Zolovna” néven. A közeli bányáknak köszönhetően a falu a középkorban a vasművesség egyik központja lett. A falu virágzásának törökdúlás vetett véget. Lakosságának egy részét elhurcolták, de a község nem néptelenedett el teljesen. A mezőgazdálkodásból élő lakosság békés gyarapodása a 18-19. században vált teljessé. A közel 1100 fős község legnevezetesebb látnivalója a falu központjában álló kisebb dombra eredetileg katolikusok által épített, ma református templom. A falu másik látnivalója a 19. században épült Bónis- Gedeon kastély. 1958-1963 között a körzet három községének határában a Rakaca-patak vizének duzzasztásával hozták létre az ország egyik legnagyobb, 5,5 millió m3-es dombvidéki víztározóját. Az Aggteleki Nemzeti Park és a tározó közelsége jó üdülési lehetőséget biztosít az idelátogató turistáknak.
