Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Május 30-31. Május 30., vasárnap Az ÉDUKÖVIZIG II. fokú helyi vízkárelhá­rítási készültséget rendelt el Komárom— Esztergom megyében, a Tatai Szakaszmér­nökség területén, valamint Győr—Moson— Sopron megyében, a Rábai Szakaszmérnökség területén, a Cuhai-Bakony-ér vízgyűjtő terüle­tén. A készültség június 8-ig tartott. Jelentős csapadék hullott a Sajó vízgyűjtőjén, melynek hatására újabb árhullám alakult ki a folyón. Május 31., hétfő 0:00 A Tisza árhulláma 745 cm-es vízállással tetőzött Tiszafürednél (III. fok: 730 cm, LNV: 881 cm). A tetőzés 56 órán át tartott. Az ÉDUKÖVIZIG I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a 01.04. Dunaremete- rajkai árvízvédelmi szakaszra. Az ÉDUKÖVIZIG dunai védvonalain I-III. fokú árvízvédelmi készültségeket rendeltek el és tartottak fenn június 12-ig. További csapadék hullott a Sajó és Hernád vízgyűjtőin. Az OMIT ismét működésbe lépett a kedvezőt­len meteorológiai, hidrológiai előrejelzések miatt. A Takta árhullámképe Kesznyétennél „crT1 ________LNV 811 cmJ2000) _ t etőzés: 685 cm (05.27.) I III. fok I. fok 1000 900 800 700 600 500 400 300 05.14. 05.21. 05.28. 06.04. 06.11. 06.18 cm LNV 88_3_cm [2000J tetőzés: 755 cm (05.28.) ÍT . fok . fok A Tisza árhullámképe Tiszadorogmánál A ciklonok előrejelezhetősége, a csapadék-előrejelzések beválása A csapadékmennyiség az egyik legnehezebben előrejelezhe­tő időjárási elem. A szinoptikus skálájú (tehát több napig fennmaradó és több száz kilométer kiterjedésű) időjárási rendszereket, mint amilyenek a „Zsófia” és az , Angéla” ciklonok voltak, a mai modellek már képesek — akár több nappal az esemény előtt — viszonylag pontosan előrejelezni. Az egy nagyságrenddel kisebb mezoskálájú (pár óráig élő, párszor 10 km kiterjedésű) zivatarok, szuper­cellás zivatarok előrejelzése viszont jóval nehezebb. Fellépésük lehetősége a makroszinoptikus helyzet isme­retében általában jól megadható, de egy nappal koráb­ban is legfeljebb csak az a régió jelölhető ki, ahol a leg­nagyobb valószínűséggel bekövetkezik a jelenség. Pontos helye, ideje pedig az esemény bekövetkezése előtt csupán 1-2 órával prognosztizálható a radar és műhold, valamint a földfelszíni megfigyelések nyomon követése segítségével. A mezoskálájú objektumok csa­padék mennyiségének a becslése, az adott régió területi átlagának a megadása pedig különösen nehéz. Egy mennyiségi csapadék-előrejelzést jónak tekin­tünk, ha a folyamatot jó közelíti, természetesen a maxi­mális csapadék tengelyében a valóság és a prognosztizált között lehet eltérés. A mennyiségtől nagyságrendi egye­zést várnánk, de sokszor nagyon nehéz megmondani, hogy a nagy csapadék 30 vagy 60 mm-s területi átlagot jelent. Területi átlagban 20 mm-t meghaladó mennyiség viszonylag ritkán fordul elő, így az ezt meghaladó előre- jelzett mennyiség mindenképpen jelzésértékű! Ujváry Katalin ákhe nyomán Az áradó Gaja-patak Bodajknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom