Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Hosszúréti-patak A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Budapesttől nyugatra eső területek csapadékainak elvezetéséért felelős felszíni víz. A patak forrása a torbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd területét érintve csadakozik a Dunába a Csepel-sziget északi részénél. Vízgyűjtő területe 114 négyzetkilométer. A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok komoly terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít. A patak nyomvonala a budapesti agglomerációba esik, és annak beépítettsége, a növényzet fokozatos visszaszorulása kedvezőtlenül befolyásolja a vízszállító-képességet. A Hosszúréti-patak árvize Május közepén többnapos, jelentős csapadékmennyiséget hozó frontrendszer érte el a főváros térségét, amelyet követően zivataros, tulajdonképp a medárdi időjárásnak megfelelő, nagycsapadékokkal tarkított időszak következett. Ennek csúcspontja az a katasztrofális, eddig soha nem tapasztalt árvíz volt, amely a budafoki Hosszúréti-patakot érte május 30-án. Budapest 90 km-nyi árvízvédelmi szakaszán túlmenően 168 km hosszúságú kisvízfolyás áll a főváros megbízása alapján a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) üzemeltetésében. Feladatuk a kiöntésmentes vízelvezetés biztosítása a medrek és — ahol van ilyen — a védművek kiépítettségének mértékéig. A május 30-i árvíz közvetlen oka a vízgyűjtőterületre hullott rövididejű nagycsapadék volt. A csapadékra jellemző volt, hogy az M7 autópályán is olyan átfolyást és vízborítást okozott, amelyre eddig nem volt példa. Az OMSZ negyedóránként frissülő radarképein utóbb azonosítható volt, hogy az Erd- Törökbálint régióban 12:15-kor kezdődött a csapadéktevékenység egy gyenge záporral. Ez 13:00-ig folyamatos 5-10 mm/h intenzitású volt. A 13 órai felvételen a csapadék intenzitásának lokális, nagymértékű emelkedését figyelhetjük meg, amely változó kiterjedésben a 25-40 mm/h értéket meghaladta. A nagy intenzitású zivatar ezt követően kiterjedt lett és 13:30-tól 14:30-ig a vízgyűjtő jelentős részét lefedte, a radarkép alapján becsülve legalább 40 mm/h intenzitással. Ezt követően 15:30-ra fokozatosan megszűnt a csapadéktevékenység. Az előbbi adatok alapján nagyságrendi becslést végezve a vízgyűjtőn hullott csapadék ebből a zivatarból 3 óra alatt meghaladhatta a 85 mm-t, 28 mm/h átlagos intenzitással. A zivatar 13:00-14:30-ig terjedő intenzív időszakában a csapadékintenzitás meghaladta a 43 mm/h értéket is. Az ilyen időtartamú és intenzitású csapadékesemény ritkán, becslésünk szerint kb. 50-100 évente fordul elő. A nagycsapadék lokális jellegét mutatja az, hogy Budapesten a kora délután során csak kisebb zápor hullott. A rendkívüli intenzitás miatt fordulhatott elő az, hogy a patak hirtelen vízszintemelkedése mögött többen valamelyik tározó gátjának sérülését tételezték fel. Kedvezőtlen körülmény volt a megelőző napok csapadékos jellege, amely miatt a talaj már kevés vizet tudott csak magába fogadni, így a lefolyási tényező értéke a szokásos értéknél lényegesen magasabb lehetett. A patak több szakaszán alakult ki vízkilépés, így - többek között — a Méhész utcai hídnál és az alatta lévő szakaszon. A híd visszaduzzasztása miatt a patak kilépett medréből és a Méhész utcán át jutott a patak menti kertekbe, s végül a Kártya utca környezetébe, amely a völgy legmélyebb területe. A patak a Kártya utcai szakaszán a partéit meghaladva medréből kilépett és elöntötte a területet. A vízkilépés a vízszintek kiegyenlítődéséig folytatódott és helyenként 1,2 m-es, sőt ezt meghaladó mélységű vízborítás is kialakult. Külön nehézséget okozott, és az árvízi katasztrófánál is súlyosabb helyzetet teremtett az, hogy a terület legmélyebb részén egy gépműhelyből fáradt olaj került a vízbe. Az olaj mennyiségéről pontos információk nem álltak rendelkezésre, de a több száz liternyi anyag minden, az elöntött területen található tárgyat, lakást, növényt, objektumot tönkretett, a Kártya utcai térség teljesen elszennyeződött, beleértve a csatornarendszert is. A katasztrófa ebben csúcsosodott ki igazán és felhívta a figyelmet arra, hogy a telephelyek, tevékenységek engedélyezése során a vízminőségi káresemény lehetőségét is fokozottan kell figyelembe venni a továbbiakban. A védekező szervezet (Fővárosi Csatornázási Művek — FCSM) erőfeszítéseinek köszönhetően az olajszennyeződés nem jutott el a központi szennyvíztisztítóba, ahol beláthatatlan károkat okozott volna, és a csatornarendszerbe került szénhidrogénből sem jutott szennyezés a Dunába. A Hosszúréti-patak által elöntött Kártya utca i'Ä Méhész utcai híd a Hosszúréti-patakon
