Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Edelény A Borsodi-dombságban, a Bódva folyó kiszélese­dő völgyében található település az őskor óta la­kott, ezt a régészek által itt talált kőeszközök tanú­sítják. A Bódva nagyon szép "völgyi folyosója" a régi időkben a hadak útja, békés időben kereske­delmi út volt. A honfoglalás kori borsodi földvár a hely jelentőségét húzza alá. Edelényt 1299-ben említik először „Edelin” néven. A középkorban Edelény lakói főként mező- gazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu. A Bódva vízerejét már a középkorban is ki­használták, 1564-ben híres volt öt kerékre járó ví­zimalma, amely a 20. sz. közepéig látta el őrlemé­nyeivel a környéket. A város gazdasági szerkezetét hosszú évtizede­ken át a mezőgazdaság, és a 19. században megindí­tott barnaszén-bányászat határozta meg. A bányákat azonban 1995-ben bezárták. Napjainkban a szőlő- és gyümölcstermesztés a jellemző a vidékre. 1950- ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963- ban Finkét, később pedig további kis környékbeli falvakat is (Abod, Balaji, Damak, Ládbesnyő), s így a település 1986-ban városi rangot kapott. Építészeti műemlékei között meg kell említeni a L'Huillier-Coburg-kastélyt, amely az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. Az 1716-tól másfél évtizeden át épült együttest a lotha- ringiai származású L'Huillier Ferenc János egri vár­kapitány építtette. A Bódva szigetén álló kastélyt különlegessé teszik freskókkal díszített helyiségei. A közel 10 000 lakosú város A város híressé­ge lett a szénbánya IV-es aknájának művelése so­rán talált ásványvíz, a Borsodi Ásványvíz. Súlyos az árvízvédelmi helyzet a Bódván Edelénynél. 2010. május 19. Nyúlgátépítés a Bódva védvonalán Nyúlgát és bordás megtámasztás Elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi mű, ideiglenes védmű Elsőrendű árvízvédelmi mű— három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított (térségi) árvízvédelmi vo­nal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyűt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló földtöltés. Másodrendű árvízvédelmi mű - mentesített területen létesített, jogszabályokkal másodrendűvé nyilvánított, lokali­zációs szerepet ellátó árvízvédelmi mű. Ideiglenes védmű — a védekezés felkészülési vagy végrehajtási időszakában épített mű: nyúlgát, jászolgát, megtá­masztó vagy buzgárt hatástalanító homokzsák-építmény, hullámzást és elhabolást csillapító rőzseművek, ideigle­nes terelő- és körtöltések, töltésszakadást ideiglenesen elzáró létesítmények. Az edelényi kastélyt körbevette a víz A depóniát meghágja az áradó Bódva

Next

/
Oldalképek
Tartalom