Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Buzgár Vízoszlopnak földtöltésen és/vagy talajon átadódó nyomásából keletkező, koncentrált vízfelfakadással járó talajtörés. Elsődleges oka, hogy a talaj és fedőrétege szemcséinek súlya, valamint összetartó ereje (kohéziója) elégtelenné válik a fölfelé irányuló víznyomás ellensúlyozására. Legveszélyesebb az úgynevezett gyors buzgár, amelynek sem kezdeti nyílása, sem eróziós járata nincs, viszont a talaj fedőrétege hirtelen felszakad, a töltés és a talaj könnyen fellazuló homokanyaga pedig megfolyik. A töltés és a talaj gyors kiüregelődése gátszakadást idézhet elő. így alakultak ki a legnagyobb árvíz-katasztrófák (Szigetköz, 1954, Csallóköz, 1965). A töltéstest gyengülése lassabban is végbemehet, s ilyenkor idő és lehetőség adódhat ellennyomó medence építésére (homokzsákokból) a buzgár krátere köré. Ebben az esetben a buzgárból kifolyó — és az anyagkisodrást megszüntető magasságig engedett — vízoszlop tartja egyensúlyban a talaj- szemcséket elragadni igyekvő, külső víznyomást. A rejtett üregeken (például a gyökerek elkorhadása után beboltozódott talpjáratokon) keresztül végbemenő, koncentrált csurgás buzgártól való megkülönböztetésére a buzgárból kifolyó víz és a töltés által visszatartott (külső) víz hőmérsékletének megmérése célszerű. Egyenlő hőfok esetén valószínűsíthető a talpjárat (Baja, 1965, Makó, 1970). A külvizétől eltérő, és a buzgárból a környező talajvíz hőmérsékletével azonos hőfokú víz kifolyása járat nélküli buzgárra utal (Szigetköz, 1965). A buzgár és a talpcsurgás együttesen is előfordulhat (Tiszasas, 2000). Ennek védelme bonyolult, mert nem mérsékelhető a buzgár talpcsurgásával együtt felszaporodó víznek az ellennyomó medencében kialakuló magassága, emiatt pedig mellékbuzgárok jöhetnek létre a medence homokzsákból készült falain túli talajon. Néha a mellékbuzgároknál is alacsonyabb vízszinttel, másod-, sőt harmadrendű mellékbuzgárokra is volt példa (Makó, 1970). A talpcsurgás járatainak (árvíz idején nehéz és kétséges, általában búvárokat igénylő) fölfedezése esetén a buzgár szádfallal esetleg lezárható. Azonban a járat nélküli buzgár kráterének lefalazása vagy eltömése — melyről tudni kell, hogy a kiüregelési folyamat ellenőrizhetetlenné tétele miatt szigorúan tiltott beavatkozás - nem szünteti meg a talajkisodrást. A töltés mentett oldalán kialakuló, homokzsákokkal körbevett buzgár - 1970 Nagyrév - 2000 A tiszasasi buzgár - 2000 (a „Kinizsi vár“) A dombori buzgár - 2006 A buzgár a KDTVIZIG 04.02. védelmi szakaszán, a 41+206 tkm szelvényben keletkezett. Ezen a szakaszon mentett oldali töltéserősítést végeztek az 1997. évi árvizet követően, éppen buzgárosodási jelenségek miatt: talajcserével, mentett oldali terhelőszőnyeg készítésével. A buzgár a töltéslábtól (a terhelőszőnyeg szélétől) 6 m-re jelent meg. C° — Duna hőmérséklet Nagy László anyagmintát vesz a buzgárból
