Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. január
2010. január 1-4 Január 1., péntek 120 éve, 1890-ben ezen a napon kezdte meg működését a közegészségügyi mérnöki szolgálat, Barcza Károly főmérnök vezetésével. 9:00 A KÖRKÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn január 24-ig. A Körösökön III. fokú volt a készültség a Fekete-, a Fehér-, és a Kettős-Kőrösön, majd az áradás elérte a Hármas-Körös felső, a Berettyó, valamint a Sebes-Kőrös alsó szakaszát. A FET1KÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn január 19-ig. A KÖTIKÖVIZIG belvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn január 29-ig. Január 2., szombat 16:00 A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) a Tisza bal parti, a Hortobágy-Berettyó bal parti és a Berettyó jobb és bal parti árvízvédelmi védvonalakon árvízvédekezést folytatott január 28- án 18:00 óráig. A TIKÖVIZIG a mai naptól a 12 belvízvédelmi szakaszának többségén — néhány napos szünetekkel — gyakorlatilag egész éven át folyamatos belvízvédekezést folytatott (2010. december 31-ig, ill. áthúzódóan 2011. október 13-ig.) Január 3., vasárnap A KÖTIKÖVIZIG árvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn január 28-ig. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) árvíz- védelmi készültséget rendelt el és tartott fenn január 25-ig. Január 4., hétfő Az ATIKÖVIZIG belvízvédelmi készültséget rendelt el és tartott fenn 238 napon át, augusztus 28-ig. A vízügyi szolgálat közegészségügyi feladatai Az 1885-ben elfogadott vízjogi törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet az FM keretében működő Kultúrmérnöki Hivatalt jelölte ki az ivóvízellátás ügyeivel foglalkozó engedélyezési hatóság szakértőjének. Barcza Károly főmérnök, a közegészségügyi mérnöki szolgálat első vezetője A földmívelésügyi miniszter 7207. sz. rendelete alapján 1890-től alapították meg a közegészségügyi mérnöki szolgálatot a Földmívelésügyi Minisztérium V. főosztálya keretében működő Országos Kultúrmérnöki Hivatal alosztályaként Az új szervezet fő feladatát a községek és városok vízvezetéki és csatornázási ügyeinek egységes szempontok szerinti műszaki elbírálása, szükség esetén a tervek elkészítése jelentette. Létrehozásával a hazai települések vízellátásának és csatornázásának ügye jelentős fejlődésnek indult A hivatalban dolgozó mérnökök el kellett sajátítsák a tervezéssel és építéssel járó szakismereteket. A vízmű építésében érdekelt városok és települések ezt követően többnyire a kultúrmérnöki hivatalokat kérték fel a tervezésre, mert az általuk készített tervek biztosan megfeleltek a törvén)! előírásnak. A vízellátás, a viziközmű építkezések számának növekedése a Kultúrmérnöki Hivatalban a közegészség- ügyi mérnöki szolgálat rohamos fejődéséhez járult hozzá. Az 1910-es években e testület a Belügyminisztérium kötelékébe került át. Ettől kezdődően olyan munkamegosztás alakult ki a mérnöki hivatalok között, hogy a nagyobb városok vízmüveinek tervezésével a közegészségügyiek foglalkoztak, míg a községi vízellátó rendszerek tervezése a kultúrmérnökök tevékenységi körébe tartozott. A Duna-medence csapadéktérképe Forrásadatok: OMSZ Országos Vízjelző Szolgálat 2010. január 1-én 07 órát megelőző 12 órában lehullott csapadék, mm-ben
