Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Május 18. A „trianoni gát” Május 18., kedd 6:00 A Hemád árhulláma 480 cm-es vízállással te­tőzött Gibártnál (HL fok: 400 cm, LNV: 505 cm). 6:00 A Bódva Hidvégardónál 304 cm (LNV 291 cm), tetőzés közeli állapotban van. 6:00 A Tatai Öreg-tó vízszintje 4 cm-rel meg­haladta az árvízszintet, kivezényelték a hely­színre az ÉDUKÖVIZIG Védelmi Osztagát. 10:00 A KÖDUKÖVIZIG helyi vízkár ké­szültséget rendelt el a Gaja-patakon lévő Fehérvárcsurgói-tározóra. A készültséget júli­us 16-ig tartották fenn. 10:00 Folyóink elsőrendű, állami fővédvonala­in jelenleg 930 km hosszon van érvényben vé­delmi készültség. 10:00 A Bódva árhulláma 291 cm-es vízállással tetőzött Szendrőnél (LNV: 286 cm). 14:00 A TIKÖVIZIG Tisza bal parti, a Hortobágy-Berettyó bal parti, a Berettyó bal parti és a Sebes-Körös jobb parti árvízvédelmi védvonalakon árvízvédelmi készültséget ren­delt el és tartott fenn július 13-án 6:00 óráig. A Kapos árhulláma 491 cm-es vízállással tetőzött Dombóváron (LNV: 475 cm, 2005). Siófok belterületi szakaszán a Sió-csatorna 119+595-119+710 km szelvényben 120 m hosszban a betonba rakott kőburkoltaú rézsű megcsúszott. A belterületi szakaszt 2013-ban állították helyre. Az elmúlt 24 órában az árvízi védekezésben 2051 fő volt a foglalkoztatottak létszáma. Az árvízvédekezési munkák napi költsége 130millió Ft volt. Az árvízvédekezésben eddig igényelt homokzsák mennyisége 1100 000 db, ebből 780 000 db-ot használtak fel. A háborút lezáró trianoni béke gyökeresen új helyzetet teremtett a magyar vízügyek terén. Azzal, hogy a Kárpát-medence fő folyóinak vízgyűjtő területe, a Kárpátok hegylánca a hatá­rokon kívül került, újra kellett gondolni az ár­víz- és belvízvédelmi rendszert, ki kellett építe­ni az addig hiányzó nemzetközi vízügyi kapcso­latokat, s az utódállamokkal megfelelő viszonyt kellett kialakítani, hogy az alvízi létből fakadó hátrányokat az ország ne szenvedje meg. Ilyen körülmények között az árvédelmi biztonság kérdése megszűnt magyar belügy lenni. A húszas években megjelent a „triano­ni gát” fogalma, amely főleg a keleti ország­részben a határ túloldalán keletkező gátszaka­dások kiömlő vizét volt hivatott a magyar ol­dalon feltartóztatni. Rézsűállékonyság A töltések anyagától, kohéziójától, súrlódási szögé­től, víztartalmától, a rézsű hajlásszögétől függő alaktartás. Tartósan magas árvíz esetén a rézsűállé­konyságot a szivárgás és átázás káros mértékben csökkentheti. A Bódva árhullámképe Szendrőnél Rendkívüli vízhozamok Az ÉDUKÖVIZIG vízrajzi egysége, mé­rőcsoportja egyes kisvífolyásokon rend­kívüli vízhozamokat mért: Concó, Nagyigmánd Qmax=3 m3/s (NQ1%=42 m3/s, NQ3%=32 m3/s) Nagy-Pánd^sa, Kismegyewr Qmax=18 m^/s (NQ10%=17 m~Vs) Cuhai Bakonyér, Bőnyrétalalp Qmax=70 m3/s (NQ1%=52 m3/s) So koró aljai Bakony ér, Győrs^emere Gmax=35 m3/s (NQ1%=38 m3/s) Árhullám a Séd-patakon, Sóly településen (Veszprém megye, KÖDUKÖVIZIG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom