Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai
96 Baross Károly Az előrejelzések alapján a belügyminiszter az OMIT felterjesztésére rendkívüli készültséget rendelt el június 3-án 11 órától az ÉDUVIZIG érintett dunai védvonalaira, majd a Kormány 2013. június 4-én 12 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a Budapest feletti és a budapesti Duna szakasz által érintett területekre. 2013. június 10-én 12 órától a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki a Budapesttől délre eső Duna szakaszokra is. A veszélyhelyzet megszűntetésére 2013. július 20-án került sor. A védekezés nagyságára jellemző, hogy az állami tulajdonú, vízügyi igazgatósági kezelésben lévő Duna-menti védműveken Budapest felett 19 helyen, Budapest alatt 15 helyen folyt védekezési tevékenység. Az önkormányzatok védelme érdekében vízügyi irányítás mellett 54 helyen folyt védekezési tevékenység. Növelte a feladatot, hogy gyakorlatilag valamennyi helyszínen egy időben kellett a védekezés irányítását és végrehajtását biztosítani. A minden eddig észlelt vízszintet jelentős mértékben meghaladó árvíz elleni védekezés és az önkormányzati védekezés műszaki irányításának vízügyi szervezetekhez telepítése rendkívüli kihívás elé állította a vízügyi szolgálatot. A sikeres védekezés számos tapasztalattal szolgált és ezek feldolgozása, a tanulságok hasznosítása a jövő eredményes védekezéseinek egyik záloga. 2 2. Humánerőforrás biztosítása Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) a várható árhullámra vonatkozó előrejelzések alapján már a működésének első napján elkezdte, majd folyamatosan szervezte a humánerőforrás biztosítását az árvízzel érintett vízügyi igazgatóságokra és településekre. Ez magába foglalta mind az OMIT megerősítését, mind pedig az árhullámmal érintett vízügyi igazgatóságok számára szükséges plusz erőforrások biztosítását a nem védekező vízügyi igazgatóságok állományi létszámából műszaki irányítók, fizikai állományú dolgozók és gépészek biztosításával. Mind az állami, mind pedig az önkormányzati védműveken történő sikeres védekezés alapja az volt, hogy a vízügyi igazgatóságok számára megfelelő számban álltak rendelkezésre a vízügyi szakemberek és az átcsoportosításokat időben végre lehetett hajtani. A vízügyi igazgatóságok és az OVF (OMIT) állományában dolgozó legmagasabb védekezési napi létszám (június 10-én) az állami védvonalakon 1 917 fő volt (7. ábra).
