Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt
Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt 93 Az Országos Vízjelző Szolgálat ezen újabb árhullám várható kialakulását és levonulását is folyamatosan figyelemmel kísérte, a vízjárás várható alakulását legalább naponta, de igény esetén többször is megfelelő pontossággal előrejelezte. Az árhullám levonulása során Mohács kivételével minden fontosabb vízmércén LNV-t meghaladó vízállást észleltek. Az LNV meghaladása Komárom állomás esetében adódott a legnagyobbnak, itt 43 cm-rel haladta meg a 2002-ben mért addigi legnagyobb, 802 cm-es vízállást. Budapestnél az LNV értékét 31 cm- rel meghaladó, 891 cm-es tetőző vízállást regisztráltak. 1965 júniusában a Dráván levonuló tartósan magas vízállás huzamosabb ideig közel 1000 m3/s-mal több vizet szállított a 2013-as júniusi értékekhez képest, így a Dráva visszaduzzasztó hatására alakult ki Mohácson az 1965. évi LNV, ami 2013-ban a Dráva alacsony vízállása miatt nem dőlt meg. 3.4. Összefoglalás A 2013. júniusi dunai árhullám kialakulásának és levonulásának körülményeivel, valamint az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzési tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok az alábbiak szerint összegezhetőek: 1. A 2013. évi rendkívüli árhullám a közelmúlt árvizei közül leginkább a 2002. augusztusi árhullámra hasonlít. Kialakulása újból felhívja a figyelmet arra, hogy a Dunán jelentős, sőt katasztrofális árhullám is létrejöhet még olyan időszakban is, amikor a hóolvadás szerepe elhanyagolható. 2. Az árhullám annak ellenére döntötte meg egészen Mohácsig a magyar szakaszok tetőzési csúcsait, hogy számos körülmény kedvezően befolyásolta a kialakuló vízszinteket. A csapadék területi eloszlásának részletes elemzése nélkül csak a legfontosabb ilyen tényezőt említjük: a Duna baloldali nagy mellékfolyói közül sem a Morván, sem a Vágón nem alakult ki jelentős árhullám. A 2002. és 2006. évi árhullámok összehasonlítása külön szimulációs vizsgálatok nélkül is világossá teszik, hogy egy Vágón levonuló árhullám Komáromtól kezdődően jó pár deciméteres további vízszintemelkedést eredményezett volna, és elsősorban a Budapestig tartó szakaszokon igen nehezen kezelhető helyzetet okozott volna. 1965 júniusában a Dráván levonuló tartósan magas vízállás huzamosabb ideig közel 1 000 m3/s-mal több vizet szállított a 2013. júniusi értékekhez képest, így a Dráva visszaduzzasztó hatására alakult ki Mohácson az 1965-ös LNV, ami most a Dráva alacsony vízállása miatt nem dőlt meg. 3. Az árhullám kialakulásában az Inn, illetve a Salzach vízgyűjtő felső területei, valamint az Enns a megszokottnál kisebb, az Inn-Salzach vízrendszer középső és alsó területei (beleértve a Salzach szélsőségesen sok vizet szállító mellékfolyóját a Saalach-ot), valamint a Traun pedig a szokásosnál nagyobb szerepet játszott. Az árhullám tömegét növelte a Felső-Dunáról érkező, azon a környéken
