Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt

Az /. ábra alapján a hidrológiai előrejelzés folyamata a meteorológia információk összegyűjtésével, ellenőrzésével, feldolgozásával, archiválásával kezdődik. A megfigyelésekből származó és a meteorológiai előrejelző modellek szolgáltatta információk többé-kevésbé hasonló eljárással kerülnek olyan formába, ami bemenetként tud szolgálni az OLSER soron következő modulja, a hómodul (2.3. fejezet) számára. Ez a forma alapvetően egy 0,1 x 0,1 földrajzi fokos felbontású szabályos rácsháló.

A térben szabálytalanul elhelyezkedő megfigyelések értékei első lépésben egy transzformáció segítségével egy közös referenciaszintre kerülnek átszámításra. A referenciaszint jelenleg a tengerszint. Ezen a szinten egy interpolációs eljárással a leendő 0,1 x 0,1 fokos rácsháló pontjaiban meghatározásra kerülnek az adott meteorológiai változó értékei. A következő lépcsőben pedig a már alkalmazott transzformáció ellentétes irányú használatával megkapjuk az adott rácspont valós magasságán is ezeket az értékeket.

A megfigyelt értékekhez hasonlóan a meteorológiai előrejelzések is átkerülnek egy 0,1 x 0,1 fokos rácshálóra, annyi különbséggel, hogy ez esetben egy szabályos rácshálóról kell egy másik szabályos rácshálóra áttérni. Jelenleg az OLSER alapbeállításként az ECMWF 0,125 fokos 00 UTC-s előrejelzéseit használja, azonban lehetőség van a 12 UTC-s vagy akár a GFS 0,5 fokos, illetve az ALADIN modellek előrejelzéseit is felhasználni (2. és 3. ábra).

Az OLSER jelenleg is zajló folyamatos fejlesztései érintik a rendszerben használt meteorológiai adatasszimilációs eljárások továbbfejlesztését is. Mivel a rendszer 6 órás lépésközét a jövőben 1 órásra kívánjuk csökkenteni, így a kiindulásul szolgáló meteorológiai mezők is 6 órás helyett 1 órás időlépcsőjüek kell, hogy legyenek. Amennyiben alapbeállításként továbbra is az ECMWF modellt tekintjük, akkor a térbeli leskálázás mellett (0,125 fok > 0,1) ez időbeli leskálázást is jelent.

Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt 81

2.2. Meteorológiai adatasszimiláció az ÓVSZ előrejelzési rendszerében

2.3. A 'HOLV hómodell

A 'HOLV' hómodell rugalmas szerkezetű, a számítás módszerét a rendelkezésre álló adatfajták függvényében választja ki. A modell a csapadék és léghőmérséklet adatok feltétlen ismeretét igényli, és ha csak ezek állnak rendelkezésre, a hóolvadás számítására a hőmérsékletindex módszert alkalmazza. Amennyiben további adatfajták (felhőborítottság, harmatpont, szélsebesség) is rendelkezésre állnak, a hófelhalmozódás és -olvadás folyamata a hótakaró energiamérlegének a meghatározása alapján történik. A hószámítások eredményeként minden egyes rácspontra előállnak a hóvízegyenértékek és a csapadék-lefolyás modell által is használt felszíni vízbevétel-értékek (4. és 5. ábra).