Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága
332 Tóth Ferenc A korábban elégnek bizonyult utak keskenyé váltak, a szintbeli kereszteződések lassították a forgalmat, a közművek a földfelszín alá kerültek, az árvízvédelmi fejlesztések láthatatlan akadályaivá váltak. Nem kell nagyon bizonyítani, hogy a sorozatgyártásban készült termékekhez kedvezőbb áron lehet hozzájutni. Mégis mi indokolta az egyedi kialakítású ideiglenes árvízvédelmi falak létrejöttét? a) Az ideiglenes árvízvédelmi falak beépítésének körülményei, műszaki és térbeli kialakítása nem teszi lehetővé a sorozatgyártásban készült elemek beépítését, vagy azok helyszínhez igazítása nagy költséggel járna. b) Alkalmazását rövid időre tervezik, vagy többszöri felhasználását nem tervezik. c) A kereskedelmi forgalomba nem kapható a számított vagy feltételezett nagyságú terhelést elviselő szerkezet. d) A sorozatgyártásból adódó tapasztalatokon nyugvó biztonságot feladva, egy olcsóbb (bár kiforratlan) megoldást választanak. e) Olyan anyagokat, félkész termékeket építenek be, amelyeket a védekezési időszakon kívül is használni tudnak, vagy éppen a védekezés-tervezés idején rendelkezésre állnak, esetleg a védekezőnek más jellegű feladataihoz már nem szükségesek és ennek tapasztalatai alapján a későbbiekben is alkalmazzák. g) Az ideiglenes árvízvédelmi fal bevezető-prototípusként épül fel. h) A hagyományos, biztonságosnak vélt, mobil falhoz hasonló védekezési mód technológiáján a legkevésbé kívánnak változtatni. Mindezeket figyelembe véve a mobil árvízvédelmi falak kiválasztásának szempontját tovább bonyolítja, hogy szinte minden évben jelennek meg újabb és újabb, hirdetések „ minden korábbinál jobban és hatékonyabban használható, még gyorsabban felépíthető” szerkezetekről, amelyeket az egységesítés, szabványosítás és összehangolt védekezés kívánalmának teljes elhanyagolásával vásárolhatnak meg. A mobil árvízvédelmi falak tervezési feltételeit a kötelezően betartandókon kívül számtalan kikötés korlátozhatja. A különböző elgondolások megoldásait a piac értékeli. A korlátok felismerése célszerűen segítheti tervezők munkáját. A világon egyre hosszabb és magasabb ideiglenes árvízvédelmi falak épülnek fel. A méretek növekedésével a raktározási hely és szállítási kapacitás biztosítása egyre nagyobb feladat elé állítja védekezőket. A raktárméret csökkentésének egyik lehetséges módja a hajlításra igénybe vett gerendatartók húzott lapokkal való felcserélése. Azonos terhelés esetén húzott elemek beépítése kisebb méreteket ad. Célszerűen kialakított mobil árvízvédelmi falak védekezésen kívüli időszakban is elláthatnak feladatokat, viszont a kint maradó részeknek védekezésen kívüli funkciói nem csökkenthetik az árvíz védekezési biztonságot. A több funkciós kialakításból adódó, eltérő szerkezetű megoldások (betonfal, kerítés és kapu) fokozott veszélyhelyzetet teremthetnek.