Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Tóth Ferenc: Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága

Mobil gátak és ideiglenes árvízvédelmi falak alkalmazhatósága 329 • bonyolultabb szállítás és tárolás követelmények; • érzékeny a vandalizmusra; • a telepítés gondos előkészítést igényel; • hibás telepítés esetén vízterhelésnél már nem javítható; • mentett oldalon történő víztakarás esetén felúszhat; • sajátos kivitele miatt nyúlgát építésére csak megfelelően előkészített helyen alkalmas; • a kiépített mobil gát tetején a gyalogos közlekedés nem biztosított; A legnagyobb eltérés a csőrendszert! és raklapos mobil gátrendszerek között: vízszint emelkedésével a csőrendszert! mobil gátak rögzítettsége csökken, míg a raklapos mobil gátak esetében növekszik. 2.2. Mobil árvízvédelmi falak A mobil árvízvédelmi falak olyan víz ellen védelmet nyújtó, többször felhasznál­ható építmények vagy szerkezetek, amelyeknél a védekezési időszakon kívül a szerkezet egy része elbontásra vagy elmozdításra kerül. Minden esetben az árvízvédelemnél használják. Eddig tipikusan az árvédelmi vonal folytonossági hiányainak (átjárók és egyéb nyílások) zárására használták, de napjainkban, már a városkép, és az idegenforgalom szempontjai is kiemelt fontosságúak. Emiatt a meglevő védvonal ideiglenes magasítására, és akár önál­lóan is alkalmassá váltak az árvízkárok megelőzésére. A felhasználáskor stabil létesítmények, mert helyhez kötöttek, rögzítettek. A mobil árvízvédelmi fal részét képezik a rögzítésükre szolgáló, végleges időre beépített tartószerkezetek is. A mobil árvízvédelmi falak műtárgyak, vízügyi építmények, azaz előre pontosan a helyszinhez igazítva méretezhetők. Mobil árvízvédelmi falat rendeletekben meghatározott mértékadó árvízszintek figyelembevételével vagy annál magasabbra kell tervezni, megépíteni és üzemeltetni. A helyhez kötött mobil árvízvédelmi rendszerek az előzőekben ismertetett mobil gátaktól jelentősen eltérnek. Általános esetben a mobil árvízvédelmi fala­kat egy adott helyszínre tervezik, megfelelő alapozást készítenek nekik. Az ala­pozás biztosítja mind a terhek átadását az altalajra, egyúttal megnöveli az altalaj­ban lévő víz szivárgási úthosszát. A mobil árvízvédelmi falat vasbeton (ritkábban szádfal) alaptestre szerelik fel, és az állandó árvízvédelmi müvekkel azonos módon árvízmentesítő feladatot látnak el, esetenként egyedi objektumok védelmét szolgálják. Állandó védelmi müvek kiépíté­sét vagy védelmi képesség növelését korlátozó körülmények fennállása esetében csak árvízvédelmi falak építésével lehet a biztonságos életkörülményeket biztosítani. Amennyiben e funkciónak városképi vagy jelentős idegenforgalmi értéket is el kell látni, akkor azt mobil (leszerelhető) árvízvédelmi falak építésével lehet megva­lósítani. Ezek lehetnek egyedi kialakításúak és egységes sorozatban gyártott

Next

/
Oldalképek
Tartalom