Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Nagy László-Takács Attila: A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai
316 A BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék által elvégzett mérések csak néhány mm-es változást mutattak ki, melyek elsősorban függőleges értelműek voltak (süllyedés). Vízszintes elmozdulás csak elvétve, a nagyobb magasságváltozású pontokban fordult elő. A mozgást elszenvedett pontok többségének elmozdulás értéke 1 -5 mm között maradt. A megfigyelt pontok között a legnagyobb mozgást a Sőtér sétányon (a strand felett) elhelyezett egyik pont esetében mértek 5-10 mm közöt- tit. (Ez előzetesen is várható volt, hisz a megelőző hónapokban is folyamatos volt ott az elmozdulás). Az összegzett vízszintes elmozdulása 6 mm volt a Duna irányába, míg függőlegesen a méréssorozat végére a vizsgált pont 10 mm-t süllyedt. Ezekkel a mérésekkel bizonyítást nyert, hogy a kulcsi domboldal mozgásánál a Duna vízszintváltozása nem játszik szerepet. 3.1. A dunaszekcsői Várhegy állékonysága A múlt század hetvenes éveiben előfordult mozgásokat követően átmenetileg nyugalomba került a dunaszekcsői Várhegy. 2007. év nyarán 200 métert meghaladó hosszúságban repedések alakultak ki a magaspart egy szakaszán, a hegy tetején. Már akkor kirajzolódott egy nagy kiterjedésű (kb. 5000 m2) és jelentős térfogatú (350000 m3) felszínmozgás, ami 2008 februárjában következett be a leszakadt partfal-részletek 10-15 m-es függőleges és 100 m-t is meghaladó vízszintes elmozdulásával. A partfal előtti kb. 50 m széles, mélyen fekvő ártéri öntésterületet egy kőgát választja el a Duna vonalától. Ezen az ártéri területrészen 5-8 m mélyen, az alámetsző csúszólapnak a közel vízszintes alsó síkja mentén felszínközeli gyűrődések alakultak ki, a partközeli folyó-mederben pedig, kb. egy hektárnyi területű félsziget keletkezett. A Dunai árhullám idején végzett mérések eredmények azt mutatták, hogy a Várhegy tetőszintjén, ahol már hónapokkal ezelőtt (2013 tavaszán) kialakult egy újabb hosszanti repedés (20-70 cm-es süllyedési értékkel), további süllyedés nem indult be. Az 1-2 mm-es elmozdulások a mérési hibahatáron belüli értékeknek tekinthetők. Mindössze egyetlen mérési ponton mértek összesen néhány cm-es süllyedést, de ott a helyszínen egyértelműen azonosítható volt, hogy ez egy lokális jelenségre (friss töltés konszolidációjára) utal. A Dunaszekcsőn elvégzett mozgásvizsgálatok során meghatározott kis elmozdulások látszólagos „eredménytelensége” fontos tanulságot jelent a hazai magaspartok felszínmozgásainak a vizsgálatában (hasonlóan a kulcsi mérésekhez). A mozgások bizonyítottan vízhez köthetők, de most egyértelművé vált, hogy a felszínmozgásnak nem okozója a Duna vízszintingadozása. Dunaszekcsőn a felülről érkező és az áramló vizeknek (csapadék, felszíni víz, elszikkasztott szennyvíz, talajvíz, rétegvíz stb.) lényegesen nagyobb befolyásuk van, mint a folyó hirtelen apadásából származó hatásnak. Ugyanakkor a felszínmozgások részletes megismeréséhez a szokásos geotechnikai vizsgálatokon túl elengedhetetlenek - a monitoring rendszer részeként - a folyamatos mozgásmérések. Dr. Nagy László - Dr. Takács Attila
