Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Nagy László-Takács Attila: A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai

A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai 313 sok hálózatos telepítése pontosított, készült CPT szondázás és nyílt feltárás a buzgár helyi sajátosságainak bemutatására. A laboratóriumi vizsgálatok súly­pontja az azonosító vizsgálatok és az áteresztőképességi együttható meghatáro­zása körül összpontosult. Fajlagos elektromos ellenállás (Ohmm) ° 8 » « ! * « 8 8 5 8 I | | j 1 13. ábra. Geoelektromos mérés hossz-szelvénye A buzgár a 12+140 és 12+160 tkm szelvények között, a töltéssel párhuzamosan, a gát mentett oldalán meghatározott nagy ellenállású rész felett alakult ki (lásd a 3. képet). A károsodott rész rehabilitációja műszakilag több módon történhet: szivárgó kutak építésével, vízzáró fal kialakításával, vízzáró paplan építésével stb. Ezeknek a módszereknek egyformán van előnyük és hátrányuk, azonban a lehetőségeket össze­vetve a víznyomásokkal, valamint a biztonság meghatározásának numerikus számít- hatóságával, helyreállítási megoldásként a mentett oldali feltöltés javasolható. A fel­töltés vastagsága helyenként eléri az 1,4 méteres vastagságot. A feltöltés anyagának •jobb vízvezetőnek kell lennie, mint a terepszinten jelen lévő talajé, • legalább nyolcvanöt százalékos tömörségi fokra kell tömöríteni. 2. Önkormányzati gátak állékonysága Pilismaróton szerencsétlenül és műszakilag meg nem alapozott módon a Duna hullámterét parcellázták fel a 80-as években. A kavics altalajra épült településrészbe alulról szivárog a Duna vize, jelentős fakadóvíz károk keletkeznek minden árvízkor. A települést a házak mellett vezetett önkormányzati gát védi, melynek sem a magassága, sem a keresztmetszete, sem a minősége nem megfelelő. A Duna tetőzé­sekor repedés keletkezett a vízoldalon. A repedésből a vízoldali rézsű állékonyság vesztésére lehetett következtetni, azonban a vízoldali rézsű nem tetőzéskor, hanem hirtelen vízszint csökkenéskor szokott megmozdulni. Tetőző víznél a vízoldali suva- dás ritka árvízi jelenség és azt mutatja, hogy az átázott, szilárdságát vesztett vízolda­li rézsű meredekebb, mint amit a nyírószilárdsága megenged. Ezt a kezdődő suvadást búvárok segítségével a vízoldalon épült homokzsákos megtámasztással erősítették meg. Csak hatalmas erőfeszítések árán lehetett a nyaraló övezetet megmenteni az árvízi elöntéstől. Jelentős árvízvédelmi fejlesztés nélkül kétséges, hogy egy későbbi, még a 2013. évinél is magasabb árhullámot a töltés kibír. Megjegyezzük, hogy az árvízvédekezésnél helyi közerő csak elvétve volt, katonák dolgoztak a gáton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom