Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Nagy László-Takács Attila: A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai
A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai 307 Ifi OS AS* 7. ábra. A 80 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő megoszlása a 2013 előtti és a 2013. évi mintákban is gyakran foglalkoznak, nemcsak a buzgárosodás, hanem a földrengés hatására történő megfolyósodás szempontjából is. A buzgárból kimosott talajok egyenlőtlenségi mutatójának (Cl:) értékeit a 8. táblázat tartalmazza. A 2013 előtti mintákban legmagasabb érték CLI = 17,8, az átlag Cjj = 6,4-re adódott. Cjj < 1,8 talajt nem került azonosításra. A 2013. évi mintáknál az egyenlőtlenségi mutató átlagos értéke csak 3,7 volt! Az egyenlőtlenségi mutató megoszlását a 8. ábra mutatja, melyben a Cjj = 2-5 kategória a legnépesebb, több mint a minták fele esik ide. Az egyenlőtlenségi mutató növekedésével számossága csökken az egyes tartományoknak (8. ábra, 6. táblázat). Az alacsony egyenlőtlenségi mutatójú finom szemcsés talajok a legkönnyebben elmoshatok, vagy elmozdíthatok a helyükről, ugyanis kohéziójuk nincs, a szemcsék tömege pedig kicsi. 6. táblázat. A buzgárból kimosott talajok egyenlőtlenségi mutatójának megoszlása A nagyon jól graduált talajok várhatóan kevésbé lesznek érzékenyek a buzgárképződésre, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy minden talaj elmosható, megfelelően nagy hidraulikus gradienssel. Az egyenlőtlenségi mutató és a dg0 kapcsolata A talaj vázát a finom és durva szemcsék együttesen határozzák meg. A buzgárból kimosott talajoknál mintha a szemeloszláson belül a durvább szemcsék volnának a meghatározók, ami a talaj jellegét biztosítja. Amíg a 10 súlyszázalékhoz tartozó átmérőkben lényegesen nagyobb az eltérés, ezzel szemben a 80 súlyszázalékhoz tartozó átmérőkben feleakkora. Lehetséges, hogy ezt a viselkedést magasabb súlyszázalékhoz tartozó Cu 2013 előtt 2013. évi összes < 5 12 34 46 Ül 1 00 4 7 11 8 -11 3 1 4 11 -14 2 1 3 > 14 2 0 2 Összesen 23 43 66
