Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Nagy László-Takács Attila: A 2013. évi dunai árvíz geotechnikai tapasztalatai
A 2013. évi dunai árvíz Vízügyi Közlemények különszám A 2013. ÉVI DUNAI ÁRVÍZ GEOTECHNIKAI TAPASZTALATAI DR. NAGY LÁSZLÓ1 - DR. TAKÁCS ATTILA1 2 2013-ban minden korábbi ismert jégmentes árvíznél magasabb vízállások alakultak ki a Duna mentén Magyarországon. Az árvízvédelmi gátak állékonyságával kapcsolatos új tapasztalatok a korábbi maximumot meghaladó árvíz levonulásakor jelentkeznek. Ha a korábbiaknál akár csak 30 cm-rel magasabb árhullám alakul ki, az új árvízi jelenségek nagyszámban mutatkoznak. Ezt tapasztaltuk a Duna csaknem teljes Magyarországi szakaszán és a visszaduzzasztással érintett folyó szakaszokon is. A 2013 júniusában levonult Duna-völgyi árvíz geotechni- kai tapasztalataiból a buzgárok viselkedése, az önkormányzati gátak állékonysága, valamint dunai magaspartok állékonysága emelhetők ki. 1. Duna-völgyi buzgárok A buzgárképződés és a buzgáros talajtörés az árvízvédelmi gátak tönkremenetelének műszakilag talán a legérdekesebb és egyben a „leglátványosabb” módja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy nagyobb árvízkor a százával jelentkező buzgároknak csak egy kis százaléka eredményezett igazán nagy árvíz- védekezést, azoknak csupán töredéke okozott katasztrófát. Legtöbbször tehát minden bizonnyal a hatékony védekezés eredményeképpen sikerül a problémát lokalizálni. A buzgárképződés folyamata, a talajtörést kiváltó belső és külső tényezők napjainkban még mindig nem elég ismertek. Kijelenthető, hogy árvízvédekezés a vízügyi szolgálatban rutinszerűen zajlik a buzgárok elleni védekezés. A vízügyi dolgozók kiképzettek egy buzgár elfogására. A jelen közleményben a buzgárokkal kapcsolatban a buzgárból kimosott talaj szemeloszlása kerül vizsgálatra a korábbi években, illetve a 2013-ban vizsgált minták összevetésével, ahol alapvetően a magyarországi Felső-Dunára szorítkozó vizsgálati eredmények szerepelnek (/. ábra). 1.1. A buzgár kialakulásának feltételei A hidraulikus gradiens, a helyszínen lévő talaj jellemzői (benne hangsúlyozottan a szemeloszlás) és a hozzá kapcsolódó rétegződés lehet az a koordináta-rendszer, 1 - Dr. Nagy László - tanszékvezető, BME Geotechnikai Tanszék, OMIT Töltésfeltáró szakcsoport 2 - Dr. Takács Attila, BME Geotechnikai Tanszék, OMIT Töltésfeltáró szakcsoport
