Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében

A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében 275 A további közreműködők: • gazdálkodó szervezetek, • civil szervezetek, • természetes személyek. A védekezési feladatok ellátása során, hatósági határozat alapján a gazdálko­dó szervezetek is bevonásra kerülhetnek. A gazdálkodó szervezet vezetője fele­lős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért, amelynek keretében: • hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, • kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, • gondoskodik a tagok felkészítéséről és a szervezet működtetéséről, • szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, • gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak megelőző védelméről (műszaki-technikai, RBV megelőző védelem) • működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében és a men­téshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, • gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létre­hozásáról, fenntartásáról, az egyéni védőeszközök biztosításáról, •jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét (a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi szervének előzetes egyetértésével) A katasztrófák elleni védekezésben és a következmények felszámolásában részt vesznek még: • egyes állami szervezeteket kifejezetten mentési-elhárítási feladatok ellátásá­ra hoztak létre (pl.: Országos Mentőszolgálat), • egyes állami szervezetek katasztrófavédelmi feladatokat is ellátnak (pl. Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat) • a Magyar Honvédség (ha az egyéb rendelkezésre álló erő-eszköz nem elégséges) • a rendvédelmi szervek. 4. A védekezés irányításának változásai A katasztrófaveszély, annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyze­tek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, a katasztrófavé­delemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. A katasztrófaveszély tényét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője állapítja meg, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. A katasztrófaveszély kezdetének és

Next

/
Oldalképek
Tartalom