Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Perényi Gábor-Szilágyi Attila: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során

A rögzítés munkafolyamata jól szervezetten zajlott. A tetőzést követő gyors beméréssel sikerült a korábbi években tapasztalt pontvesztést elkerülni, és a nyers adatok a tetőzést követő napokban már rendelkezésre álltak. Bár korábban sok bírálat érte a GPS technológiával történő vízszintrögzítést, a módszer gyor­sasága és mindemellett az adatok feldolgozása folyamán tapasztalt pontosság mindenképpen e módszer mellett szól. Az egyes szakaszok bemérésénél a mérő­csapatok átfedéssel dolgoztak, a csomópontokon tapasztalt magasságbeli eltéré­sek mindössze 0,5-1,5 cm között változtak. A 2006. évi és 2010. évi árvízi felszíngörbével történő összehasonlításokat is elvégeztük. Mind a három árhullám esetében az 1650-1640 fkm között egy erő­teljesebb eséstörés található a Budapest feletti és alatti szakaszhoz képest. Ez a tendencia 2006-ban a Főváros felett rekord értékeket, míg a Főváros alatti szaka­szon a 2010 óta érvényben levő mértékadó árvízszint (MASZ) közeli, vagy az alatti értékeket jelentett. A 2010. évi árhullám Budapest felett a jelenleg érvény­ben lévő MÁSZ közeli és feletti, míg alatta a MÁSZ-nál alacsonyabb értékeket jelentett (8. ábra). A 2013-as árhullám tetőző értékei az 1650 fkm felett az 1997-2010 között érvényben lévő MASZ feletti értékeket mutatnak, az 1650-1610 fkm között a jelenlegi MASZ értékeivel közel egyező, az 1610-1580 fkm között a MASZ Árvízvédelmi munkák, tapasztalatok a KDVVIZIG-nél a 2013. évi dunai árvíz során 185 110,0 109,0-Tetözés 2013 Tetőzés 2006-Tetőzés 2002 8. ábra. 2002-2013. közötti árhullámok tetőzéseinek, valamint a 2010. évi MASZ érté­keinek a hossz-szelvénye a Duna KDVV1ZIG kezelésében lévő szakaszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom