Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Perényi Gábor-Szilágyi Attila: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
Árvízvédelmi munkák, tapasztalatok a KDVVIZIG-nél a 2013. évi dunai árvíz során 1 81 Tahitótfalui őrjárás A 07/33. sz. Tahitótfalui csőzsilip (8+321 tkm) környezetében 2010-ben talajmechanikai feltárás készült az akkori jelenségek (buzgársorozat) okainak meghatározása érdekében. Az akkori vizsgálat a töltés altalajának nagyobb arányú vízvezető képességét, illetve az előtérben nem megfelelő fedőréteg vastagságát tárta fel. A jelenségek elkerülése érdekében a területen 50 cm vastagságban zúzottkövet terítettünk szét a fedőréteg leterhelése érdekében. A leterhelés következtében a 2010-es árvíznél tapasztalt jelenségek lényegesen kisebb számban jelentkeztek a területen (3 db kisebb buzgár a 8+220 tkm szelvénynél közvetlenül egymás mellett, egy-egy kisebb buzgár a 8+310 tkm és a 8+400 tkm szelvényben). A csőzsilipnél a Duna Projekt keretében ellennyomó medence és műtárgy épült, mely elviekben lehetővé tette volna a medencében két vízszint kialakítását és tartását az árhullám időszaka alatt. Mivel azonban az árhullám érkezése előtt üzempróbára még nem volt lehetőség, nem tudtuk, hogy a táblás elzárás horizontális és vertikális tömítései nem megfelelőek és a vizet áteresztik. Ezért az ellennyomó medencét a töltéssel átellenes végén homokzsáksorral kellett elzárni a földút alatti áteresz két oldalán (7. kép). Mindez azt jelentette, hogy a medencében, annak teljes területén (a felszakadás veszélyének csökkentése érdekében) a tervben is előirányzott maximális vízállást kellett tartani. Problémaként jelentkezett a műtárgy környezetében, hogy részben a burkolattal ellátott részen, illetve a hiányzó burkolat térségében is anyagkihordással együtt járó buzgárok alakultak ki, melyeket bevédtünk. 7. kép. Ellennyomó medence a Tahitótfalui zsilipnél
