Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai

A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai 99 Utólag elmondható, hogy az állami védvonalakon szükséges szakember lét­számot az OMIT a teljes ágazati létszám igénybevételével és mozgósításával - és időnként jelentős mértékű kockázat vállalásával - biztosítani tudta. Nem volt ilyen egyértelmű a helyzet az önkormányzati védekezés irányítása esetén. A védekezés kezdetén az ágazat a korábbi gyakorlatnak megfelelően az önkor­mányzatok számára történő műszaki segítségnyújtásra készült fel és az érintett VIZIG-ek ennek megfelelően állították össze létszámigényüket, készítették el a védekező létszám beosztását. Az önkormányzati védekezés műszaki irányításá­nak teljes körű átvétele új helyzetet teremtett, ami többlet irányitó létszám vezénylését tette szükségessé. Mivel az adott települést ismerő, védelemvezetési gyakorlattal rendelkező szakemberek már az állami védvonalakra kivezénylésre kerültek és átvezénylésük a megkezdett védvonal erősítési feladatok eredményes végrehajtásának kockáztatása nélkül nem volt lehetséges, az OMIT kénytelen volt a nem védekező VIZIG-ek területismeret nélküli - és esetenként kellő védel­mi gyakorlattal nem rendelkező - szakember állományát is átvezényelni. Jó döntésnek bizonyult, hogy az alföldi VIZIG-ek vezetői egy-egy térség felügyeletére kerültek kivezénylésre és segítették az ott lévő műszaki állományt. A megnövekedett feladat természetesen új kihívást jelentett az OMIT állomá­nyának is. Már a védekezés első napjaiban egyértelművé vált, hogy az OVF állo­mányából beosztható létszám - sem nagyságát, sem védelmi tapasztalatát illetően - nem elegendő ilyen nagyságú védekezés vezénylésére. Szükséges volt az OMIT igazgatósági létszámból történő megerősítése, a már nyugdíjas kollégák bevonása. Az OMIT szakmai támogatására 19 fővel létrehozták a Tudományos Tanácsot, amelynek feladata volt, hogy az OMIT szakembereivel közösen elemzéseket, javaslatokat készítsen az árhullámmal kapcsolatos kiemelkedő szakmai kérdésekben. A sikeres védekezés igazolta mindkét döntésnek a jogosságát, hiszen a Tudományos Tanács szakmai hátteret biztosított a döntések meghozatalához, a megerősített OMIT állomány pedig egyfajta tartalékot biztosított a védelemve- zetés számára. A minden eddig észlelt vízállást meghaladó vízszintek azt jelentették, hogy a kiépített védmüvek olyan részei kaptak terhelést, amelyek vízzel még nem találkoz­tak és emiatt a jelenségek jelentős mértékben megnövekedtek, illetve olyan helye­ken kellett ideiglenes védmüveket kiépíteni ahol eddig erre nem került sor. A meg­növekedett jelenségek miatt lényegesen nagyobb számban volt szükség a helyi védelemvezetés megsegítésére, a szakértői háttér biztosítására. A szakcsoportok lét­száma nem minden esetben volt erre elegendő, tartalékállomány már nem állt ren­delkezésre, ezért több alkalommal az OMIT állományába vezényelt, védekezési gyakorlattal rendelkező kollégák azonnali vezénylésével lehetett a kritikus szitu­ációkat megoldani. A védekezés egyik nagy tanulsága volt, hogy készenlétben

Next

/
Oldalképek
Tartalom