Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Forrásház – Sümeg, Sarvalyi erdő
A forrásokat minden korban nagyon megbecsülték. Nem egy köré mondákat kerítettek a tiszta víz áldásait élvező emberek, más források pedig gyógyhatásúkkal váltak közismertté, később közkedveltté. A szép természeti környezetben fakadó vizeket a pogány magyarság is különös becsben tartotta. A honfoglalók hiedelemvilágában erősen élt a vizek tisztelete. Szent László királyunk all. században a kereszténység elterjesztése érdekében hozott egyik törvénye például így rendelkezett: „Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy pedig fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörre! lakóijának...“. A szigorú törvénykezés persze nem a forrásvizektől akarta elrettenteni az embereket, hanem csak a régi természetkultusz helyébe kívánta az új vallás kultúráját ültetni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy első királyaink törekvése sikerrel járt, mert a sarvalyi forrás évszázadokkal későbbi foglalása már ennek jegyében történt. A várostól déli irányban alig öt kilométerre, az országos kék túra útvonalán, idillikusán szép környezetben található a Sarvalyi erdőben fakadó forrás. Idős vadgesztenye fák szegélyezik a hozzá vezető erdészeti feltáró utat, a forrás környékét pedig öreg bükk-, kis levelű hárs- és gyertyánerdő árnyékolja. A víz közelében magasodó, hatalmas bükkfa törzsének kerülete meghaladja a négy métert. A sümegiek kedvelt kirándulóhelye a kikövezett - bár kissé elhanyagolt - vízmedence, illetve a padokkal körülvett szalonnasütő. A forrás névadója, Sarvaly település az 1530-as években elpusztult. A késő középkori falut feltárták, s a leletek egy részét, a falu makettjával együtt, a Magyar Nemzeti Múzeum magyar történelmi állandó kiállításán is bemutatták. A középkori középeurópai faluról alkotott ismereteink jó része az itteni ásatások eredményeinek köszönhető. A hegyoldal bazaltjából bugyogó Sarvaly-kút klasszicista stílusú homokkő forrásházikóját 1824-ben építtette a nagy vadász, geleji és makói Makay Antal (1756-1825) veszprémi püspök, aki Rozsnyón született, s papi pályafutása több vonatkozásban a Felvidékhez kötődött. Veszprémi kinevezése (1823) előtt besztercebányai püspök és a királyné kancellárja volt. Kortársai az akkori Magyarország egyik legjobb püspökének tartották. Emlékét a házikó timpanonján lévő, ma már nehezen kibetüzhető latin felirat is megörökíti: „SARVALLY INSONTIS NATURAE FLORE CRF.ATO PRAESULE SUB MAKAY DONAT PRIORA PARIT" azaz: „Makay püspök ideje alatt ajándékoztatott a tábla a sarvaly-i természet virágzásának megörökítésére A hajdan bővizű forrás napjainkban kevésbé „virágzik". A környék bányászati tevékenysége és az utóbbi évek szárazabb időjárása miatt vízhozama jelentősen apadt. A kiépített tavi medence már feltöltődött és kiszáradt. Ennek ellenére ma is ez a forrás látja el a közeli vadász- és erdészházat vízzel. Az erdők kezelését és a forrás környékének gondozását a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete végzi. A Sarvaly-forrás mentén szívesen megpihennek a Várvölgy felől érkező, sümegi ferences Má- ria-kegytemplomba zarándokolok. A forrás közelében látható keresztet 1999-ben a Sümegi Városvédő Egyesület újította fel, Kocsis István fafaragó művész közreműködésével. Források: Sági Károly - Záhonyi Ferenc: Balaton. Bp., 1970. Darnay Kálmán: Sümegi kalauz. Sümeg, 1930. www.aeszveszprem.t-online.hu www.geocaching.hu www.vhf.hu/~tatrai/leveltar www.bbdieceza.sk Spring cove - Sümeg, Sarvaly forest. Close to Sümeg town, in the picturesque environment of the Sarvaly forest emerges the Sarvaly Spring, named after the village which was destroyed in the 1530-ies. Over the spring welling up from the basalt rock of the hillside Antal Makay, the bishop of Veszprém had a classicist style cove of sandstone erected in 1824. His name is perpetuated in the Latin text carved in the tympanum of the cove. Hikers and tourists frequent the area and marvel at the nearby giant beech tree, the trunk if which measures over 4 metres in circumference. Quellhaus - Sümeg, Sarvaly-Wald. In der Nähe der Stadt Sümeg, in idyllischer Umgebung befindet sich die im Sarvaly-Wald entspringende Quelle. Ihr Namensgeber, die Gemeinde Sarvaly wurde in den 1530er Jahren zerstört. Für das aus dem Basaltgestein des Berghangs hervorquellende Wasser des Sar- valy-Brunnens ließ der Bischof von Veszprém, Antal Makay im Jahre 1824 ein Quellhäuschen aus Sandstein in klassizistischem Stil erbauen. An den Stifter erinnert heute die lateinische Inschrift am Tympanon des Häuschens. Die Gegend ist eine beliebte Ausflugsstätte; in der Nähe befindet sich eine riesige Buche mit einem mehr als 4 m dicken Stamm. 87
