Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Balaton-felvidéki mosóházak
A Balaton-felvidéken, a Káli-medencéhez tartozó Köveskálon a talajfelszín alatt vízzáró (vulkáni tufa) és jó víztározóképességü (mészkő vagy dolomit) rétegek egyaránt előfordulnak. A kétféle réteg találkozási pontjánál források bukkannak a felszínre, amelyeket a helybeliek kútnak neveznek. Köveskál legjelentősebb kútja a település legmélyebb pontján fakadó Városkút volt, amelyet egészen 1977-ig, a vezetékes vízellátás bevezetéséig folyamatosan használtak. Eredete századokra nyúlik vissza, ám a forrásfoglalás dátuma valószínűleg csak az 1820-as évek végére tehető. Bőséges hozamával nemcsak a falusi lakosságot, hanem jószágaikat is ellátta. Akárcsak más környékbeli településeken, itt is mosóházat (41/1) építettek a forrásra (bal oldali képünk is ezt ábrázolja). Az itteni víz fontos szerepet játszott a házi textíliák, különösen a szőtt vászon holmik tisztításban. A mosótér egy nyitott, nyeregtetős kőépítmény alatt állt. A két hosszanti falában kialakított nyílásokon át merítették a vizet, amely a külső falsíkok mentén elhelyezett favályúkba folyt. Ezekből itatták az állatokat. A kút kőkáváján, a padlószinttel azonos magasságú kifolyónyíláson és egy kis méretű vályún keresztül - a járószint lejtése segítségével - a víz a mosóba folyt. Ennek hiányzó nyugati zárófala tette lehetővé, hogy a sziklás altalajban mélyen kiképzett medencéből szabad elszivárogjék a víz az itteni káposztáskertekhez. A téglalap alakú mosómedence járószintjét fehér terméskövekkel borították. A medence két hosszanti oldala mentén lévő, padkaszerű peremen egy-egy gerenda húzódott, melyekre a bejárat mindkét oldalán 30-40 cm széles, 3-ujjnyi vastag deszkapallókat helyeztek. Ezeken álltak az asszonyok, miközben az odavitt vászonholmit sulykolták, öblögették. A forrásnál lévő víz állandóan gőzölgött, télen sem fagyott be. Az építményt többször átalakították, a legalaposabban talán az 1935. évi renoválás alkalmával, amikor - a jelentősen megemelkedett vízszint miatt - meg kellett magasítani a kútház járószintjét, s ennek megfelelően új kifolyónyílásokra volt szükség. A kútház nyugati része zárófalat kapott, a tetejét pedig cseréppel fedték le. Ezzel a leválasztással nyitottá vált a mosórész. Medencéjének falait három oldalról kerített betonkoszorúra rakták, s kibetonozták a mosásra szolgáló medence belsejét. A Városkút az ezredfordulón, az államalapítás tiszteletére történt átalakítása-felújítása során nyerte el jelenlegi formáját. Az épület másolata a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is megtekinthető. A mosóház falán kapott helyet 2001-ben Györffy Dezső (1901-1990) geológus emléktáblája, aki a Káli-medence teljes geológiai feltárásával és a Balaton keletkezéstörténetének kutatásával hozzájárult a Káli-medence védetté nyilvánításához. Jóllehet a legismertebb mosóház Köveskálon található, a Balaton-felvidékén két másik település is hasonló építménnyel büszkélkedhet. Óbudavár községben - mely 60 lakosával az ország legkisebb települései közé tartozik - az országos védettségű természetvédelmi területen, a Nivegy- völgyében áll a fehérre festett mosókút (41/2 - N: 17,69° E: 46,94°). A települést írásos emlék először 1413-ban említette. Amióta mintegy három évtizede - bevezették a vezetékes vizet a községbe, a mosókutat már nem használják. Hasonlóképp magára hagyták taljándörögdi társát, amely a falu központjában, a katolikus templomtól alig 100 méterre szolgálta egykoron a település asszonyait (41/3 - N:17,60°E: 46,99°). Források: A köveskáli mosóház falán található magyarázó szöveg S. Laczkovics Emőke: Köveskál. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. Laundry houses in the Balaton highlands. At Köveskál and the neighbouring settlements (Óbudavár and Taljándörögd) in the Kál-Basin, the water of springs welling up from confined igneous layers was used in laundry houses. Starting in the 1820-ies, for this purpose the yield of a copious spring was collected in a basin, over which an open barn with stone masonry sidewalls and a pitched roof was built. The laundry bleached at home in hot soda was brought here and beaten clean with mallets by the women in the clear water of the basin. The laundry houses are presently typical monuments of folk craft protected nationwide. Waschhäuser in Balaton-felvidék. In derzum Káli-Becken gehörenden Köveskál und in den benachbarten Gemeinden (Óbudavár und Taljándörögd) treten Schichtquellen an der Oberfläche aus, an denen Waschhäuser errichtet wurden. Die Quellbesetzung kann in das Ende der 1820er Jahre datiert werden. Das Wasser einer Quelle mit reichem Wasserertrag wurde in einem Becken aufgefangen und darüber wurde ein offenes Steinbauwerk mit Satteldach errichtet. Die Frauen haben hier im ausgiebigen Wasser des Beckens die zu Hause in Lauge ausgewaschene Wäsche rein gebleuelt. Die Waschhäuser sind typische, volkstümliche Denkmäler und stehen unter Landesdenkmalschutz. N: 17° 36" 0" (17.60°) E: 46° 52'05” (46.87°) 93
