Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Deák Ferenc zsilip – Baja

A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízlevezető-hajózó-öntöző csatorna köti össze. A Ferenc-csatorna 1794-1801 között, Kiss József és Kiss Gábor mérnökök tervező-szervező munká­ja eredményeként épült, s döntő szerepet játszott a Bácska meggazdagodásában. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált, medre gyorsan eliszaposodott. A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ez sem biztosította az üzemeléshez szükséges víz­szintet. A megoldást a Duna magasabb pontjáról kiinduló Baja-Bezdáni tápcsatorna megépítése kí­nálta. Erre, valamint a teljes csatornarendszer fel­újítására és bővítésére TüRR István olasz királyi al­tábornagy kapott felhatalmazást az 1870. évi XXXIV. törvénycikkben rögzítettek szerint. 1870-75 között kiváló hazai, olasz, angol, fran­cia és osztrák szakemberek közreműködésével, a kor élvonalába tartozó műszaki színvonalon újult meg és bővült a csatornarendszer. Baja legdélibb pontján épült meg az akkori Európában egyedülál­ló, téglafalazatú hajó- és tápzsilipből álló, kettős hasznosítású vízügyi létesítmény, melyet Deák Ferencről neveztek el. A tápcsatorna kezdő műtár­gyának teljes hossza 96,00 m. A csatorna megfelelő vízellátása érdekében a zsilip mellett 1914-16 kö­zött épített szivattyútelep üzemeltetésével próbál­ták kiegyenlíteni a dunai vízjárás egyenetlenségeit. A mesterséges vízbetáplálás azonban a laza talaj­szerkezet és a nagy párolgás miatt nem hozta meg a remélt eredményt. Az első világháború és követ­kezményei jelentősen befolyásolták a létesítmény funkcióját (a hajózás például teljesen megszűnt). A Deák Ferenc zsilip - mely a Baja-Mohács kö­zötti (Margitta-szigeti) dunai árvízvédelmi fővédvonal része - legnagyobb megpróbáltatását az 1956-os tél végi, kora tavaszi dunai jeges árvíz ide­jén élte meg. (Ennek az árvíznek a történeti emléke­it külön is bemutatjuk.) Akkor, a mindmáig legna­gyobb dunai árvíz során a jeges víz szintje - össze­torlódó jégtábláival, hihetetlen terheléssel - 60 cm­rel meghaladta a zsilip legmagasabb pontját. A mű­tárgyat, több települést és nagy mezőgazdasági terü­leteket a szakszerű védekezés, az emberfeletti erőfeszítés mentette meg a pusztulástól. A zsilipet erősítő-védő betonfal rézsűjén gránit emléktábla mutatja a jeges ár helyi szintjét. Az igényesen felújított szivattyúépület alsó ré­sze 2001 óta múzeum, amelynek belső falán, mint­egy kortörténeti dokumentumként, az építkezések egy-egy mozzanatát és helyszínét ábrázoló óriásposzterek láthatók. Itt található a Tendloff- Dittrich Rt. (Budapest) által gyártott három beépí­tett, G15/1914 típusú spirálmenetes centrifugál szi­vattyú. Ugyanitt állandó kamarakiállitás idézi fel az 1956. évi jeges árvíz tragikus napjait. A felső szinten berendezett, száz embert befogadó konfe­renciatermet TüRR Istvánról nevezték el. A múzeum lejárata mellett, posztamensen he­lyezték el Türr István mellszobrát, amelynek erede­tije Rómában látható. Mindkét szobrot CslKSZENT- mihályi Róbert készítette. A hajó és a tápzsilip északnyugati partján hat óriási, 130 éves platánfa áll. Az országosan is kiemelt jelentőségű víziléte­sítmény táji-természeti környezetével, a hozzá csatlakozó patinás épületegyüttessel, nyugodt, csendes környezetével nem csupán muzeális, ha­nem esztétikai élményt is nyújt. Források: ADUVÍZIG: Ferenc-csatorna emlékalbum. Baja, 1998. Andrássy Gyula: A Ferenc-csatorna. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1878. I. Gonda Béla: Türr tábornok Bp., 1925. Faludi Gábor -Kránicz István: A bajai Deák Ferenc zsilip. Hidrológiai Közlöny, 2003. 5. szám. Faludi Gábor: A bajai Deák Ferenc zsilip. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008. Hajós György: A Ferenc-csatorna és építői. Mérnök Újság, 2001.január Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Bp., 1963. Vázsonyi Adám: A bajai Deák Ferenc hajó- és tápzsilip ja­vítási munkái. Vízügyi Közlemények, 1933. 1. fűzet. „Deák Ferenc” headworks and ship lock at Baja. Built in 1875 at the junction of the Sug- ovica Stream and the Szeremle Danube oxbow, the aim was to feed over the Baja- Bezdán Principal the Ferenc Canal, which was built in 1794-1801 to connect the Danube and the Tisza rivers. The comprising a gated inlet sluice and a navigation lock is a brick­work masonry structure, a method unique in contemporary Europe. A pumping station was added in 1916, which includes presently a conference room and a local museum. Die Ferenc-Deák Wasserzufuhr- und Schiffsschleuse in Baja, wurde beim Zusam­menfluss der Sugovica und des toten Donau­arms Szeremle im Jahre 1875 errichtet, damit die Wasserzufuhr des die Donau und die Theiß verbindenden, zwischen 1794-1801 erbauten Ferenc-Kanals über den Einspeisekanal Baja- Bezdan gelöst werden konnte. Das damals europaweit einzigartige Bauwerk mit Ziegel­mauerung bestand aus einer Schiffs- und einer Zufuhrschleuse und wurde in doppelter Funkti­on genutzt. In der am gleichen Ort im Jahre 1916 gebauten Pumpenanlage wurden 2001 ein Konferenzsaal und ein Schleusenmuseum eingerichtet. N: 18° 56' 20" (18 94”) E:46"09'55“ (46.17") 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom