Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Zsigmondy szobor, Széchenyi fürdő – Budapest
Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök, a hazai artézi kútfúrások úttörője volt. Főiskolai tanulmányait 1842-ben fejezte be a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián. 1843-ban állami szolgálatba lépett. 1846-ban a Szabadalmazott Osztrák Allamvasúttársaság bányamérnöke volt, s a szabadságharc alatt - Szlávy Józseffel, a későbbi miniszterelnökkel együtt a honvédség számára szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására állította át a resicai vas- és acélművek üzemét. A megtorlás idején Olmütz várában raboskodott, ahonnan 1850-ben szabadult. 1860-tól a fővárosban magánmérnökként dolgozott. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. Tevékenysége földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben, valamint a Bányászati és Kohászati Lapokban. 1868- ban kezdett hozzá a városligeti kút fúrásához, melyet unokaöccse, Zsigmondy Béla fejezett be 1876- ban. A 970 méter mélységű kút 74 C°-os termálvizet szolgáltatott. Ennek köszönheti létét a ma is működő Széchenyi Fürdő, amely napjainkban Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, s amely Pest első gyógyfürdője volt. 1881 -ben már „Artézi fürdő” néven működött, ideiglenes jellege miatt azonban egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek. így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő, mely 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Az 1960-as évek közepén folytatott átalakítások során társas fürdőruhás termálosztály, valamint nappali kórház (komplex fizioterápiás osztály) létesült. Az uszoda medencéit 1999-ben rekonstruálták, és szűrő-forgató berendezéssel látták el. Mindezek tudatában nem véletlenül került a nagy magyar mérnök szobra a Széchenyi Fürdő környékére, a Városligetbe, a Kós Károly sétány felé néző főbejárattal szemben Budapest Székesfőváros Tanácsának 1895. szeptember 25-i közgyűlési határozata szerint „Szécsi készíti el Zsigmondy szobrátA Képzőművészeti Tanács által megbízott Szécsi Antal (1856-1904) életnagyságánál jóval nagyobb (1,5 m-es), bányászöltözetben ábrázolt, jobbra néző mellszobrot készített Zsigmondyról. Az 1896-ban felavatott bronz alkotás egyszerű haraszti mészkő talpazaton állt az akkori Artézi fürdő egyik sarkában. Később az új, immár Széchenyiről elnevezett fürdő főépületi bejáratának tengelyébe, az előtte elterülő ligetben állították fel, a „Weingruberrel szemközti útvonalon”. Zsigmondy Vilmos szobra 1967-ben, területrendezés következtében került jelenlegi helyére. A szobor felirata: "MEGTEREMTETTE A HAZAI MÉLYFÚRÓIPART. Ö FAKASZTOTTA A VÁROSLIGETI ARTÉZI KUTAT, MELY A KÖZELI FÜRDŐ VIZÉT SZOLGÁLTATJA. A MARGITSZIGETI ÉS SZÁMOS VIDÉKI TERMÁLVÍZ FELSZÍNRE HOZÁSA IS AZ Ö ALKOTÁSA" Források: Cscitli Béla: Szobrok Zsigmondy Vilmosról. Kőolaj és Földgáz, 2003. november-december. Csath Béta: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Bp., 1983. Magyar Életrajzi Lexikon Bp., 1981-82. The statue of Vilmos Zsigmondy, the Széchenyi Bath - Budapest. Vilmos Zsigmondy (1821-1888), mining engineer was the pioneer of drilling deep wells in Hungary. He started drilling work on the well in the Town Park in 1868. The will was completed by his nephew, Béla Zsigmondy, in 1876. The thermal water of 74°C temperature, which gushed from a 970 m deep aquifer was appreciated for its medicinal powers and became the source of supply to the Széchenyi Bath, the first bath of Budapest and still among the most popular spas in Europe. Statue von Vilmos Zsigmondy - Budapest. Vilmos Zsigmondy (1821-1888) war ungarischer Bergbauingenieur und Bahnbrecher der Bohrung der ungarischen artesischen Brunnen. 1868 begann er mit der Bohrung des Brunnens im Stadtwäldchen (Városliget), die von seinem Neffen Béla Zsigmondy im Jahre 1876 beendet wurde, Der 970 Meter tiefe Brunnen lieferte Thermalwasser mit einer Wassertemperatur von 74 C°. Diesem Thermalwasser verdankt seine Existenz das auch heute im Betrieb befindliche Széchenyi-Bad, seinerzeit das erste Heilbad von Pest und heute eines der größten Badekomplexe Europas. 19. 49
