Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Kofranek-emlékmű – Ásványráró
Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején végrehajtott nagyszabású közép- és kisvíz-szabá- lyozási munkálatok, valamint az azóta is tartó folyamszabályozási tevékenység - szerencsére ritkán - emberáldozatokat is követelt. A munkavégzés során bekövetkezett tragédiákat főleg az eljegesedett járópallókon és az uszályok járófelületén való megcsúszásból eredő vízbeesés okozta. A kegyelet helyéül a vízügyi szolgálat régi központi helyét, Ásvány községet, illetve annak északkeleti határában az Ásványi Duna-ág mentén elterülő nagy rétet választották. Itt halt meg 1933. január 13-án Kofranek Vendel (sz. 1875.) mérnök, királyi műszaki osztálytanácsos. Szolgálati útját befejezve, a csónakból kiszállva, szívroham következtében érte a halál. Kofranek Vendel jeles alakja volt a kor vízügyi szolgálatának. Nevéhez fűződik a Temes menti kis- topoloveci árapasztó zsilip építési munkáinak irányítása. Ezt követően a miskolci mérnöki hivatal munkatársaként, majd az I. világháború után a győri folyammérnöki hivatal vezetőjeként vett részt vízügyi feladatok megoldásában. Utóbb a Föld- mívelésügyi Minisztérium állományában mint vízépítési kerületi felügyelő a gondjára bízott terület folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalai, valamint társulatai által végzett építési munkák tekintetében látta el a közvetlen minisztériumi ellenőrzést. A Győri Folyammémöki Hivatal főnöke, Zólyomi János (1876-1954) miniszteri tanácsos kezdeményezésére még abban az évben emlékművet állítottak fel a helyszínen, Horváth Sándor mérnök irányításával. Kofranek Vendelt egyébként nem itt, hanem a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A vaskorláttal körbevett betonból készült, négyzetes hasábot formázó emlékmű négy márványtáblája - Kofranek Vendellel együtt - ma már 35 nevet tartalmaz. Az első nyilvántartott áldozat Czakó Gábor 1886-ból, az utolsó 2004-ből Fekete Frigyes mérnök, aki egy műtárgy téli helyszíni vizsgálata közben a jeges vízbe esett és megfulladt. A Koffanek-emlékmű helye: Ásványráró, a Duna főmeder kivetített 1816,8 folyókilométer szelvénye, az Ásványi Duna-ág jobbpartjától kb. 50 méterre. A szomorú lista a következő neveket tartalmazza: Czakó Gábor 1886. Mészáros Ferenc 1886. Tóközi Mihály 1890. Kocsis Géza 1890. Angyal György 1892. Horváth Ferenc 1896. Lendvai István 1902. Szemei i Gábor 1906. Bedö Ádám 1911. Nagy Gábor 1908. Német István 1912. Szabó Györgyné 1918. Dániel Ferenc 1928. Gyurics Antal 1930. Mályi Imre 1932. Horváth Imre 1935. Dobrovics József 1987. Páli Benedek 1886. Nagy Péter 1888. Venicz Károly 1890. Kovács Ferenc 1892. Kovács András 1894. Szalai György 1896. Mezzö József 1906. Menyhárt Lőrinc 1906. Horváth György 1907. Waluschek Ágost 1911. Szabó György 1918. Tóth Lajos 1925. Szemeti Ferenc 1928. Tamás József 1931. Mezzö Károly 1933. Bogár György 1965. Fekete Frigyes 2004. Források: Csontos László-Fejér László: Mérnökök, természettudósok, politikusok a magyar vízgazdálkodás történetében. Bp„ 2000. Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919-1985. Bp.', 200 L Vízügyi műszaki szolgálatra vonatkozó szabályzatok és rendeletek. Bp., 1913. The Kofranek Memorial - Ásványráró. The large-scale navigation improvement and low- water regulation works towards the end of the 19th and in the early 20th centuries, yet also the river maintenance activities conducted since have claimed - fortunately at rare instances - also human lives. The 58 years old engineer Vendel Kofranek fell victim to a fatal accident while performing his work on the 13th January, 1933. The four marble slabs erected at the site of his death and devoted to the casualties of river regulation work bear already 35 names, the first from 1885, the last from 2004. Kofranek-Denkmal. Die am Ende der 1800er und Anfang der 1900er Jahre durchgeführten und groß angelegten Regulierungsarbeiten der kleinen und mittelgroßen Gewässer sowie die seitdem laufenden Regulierungsmaßnahmen forderten auch Menschenopfer, wenn zum Glück auch nur selten. Am 13. Januar 1933 starb der 58 Jahre alte Ingenieur Vendel Kofranek bei der Ausübung seines Dienstes. An den vier Marmortafeln des Denkmals, das zum Gedenken an die Opfer der Flussregulierung an seinem Sterbeort aufgestellt wurde, sind mittlerweile 35 Namen angeführt. Das erste registrierte Opfer starb im Jahre 1886, das letzte im Jahre 2004. 7. 25
