Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Erzsébet-ligetek a Rába mentén

Ferenc József hitvesének, Erzsébet királynénak 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halála után Magyarországon bontakozott ki legerőteljesebben az Erzsébet-kultusz. 1898. november 19-én Darányi Ignác földművelésügyi miniszter „Erzsébet királyné-emlékfák” ültetésére biztatott: Erzsébet... a természet szépségeinek csodá- lója volt... emlékét fák millióinak kell hirdetnie...".

A miniszter 71544/1898-as számon kiadott FM rendeletében szabályozta a telepítést meghatározó kereteket. Megfontolandó tanácsokkal szolgált a telepítendő fanemekre és azok ligetbeli elhelyezésére vonatkozóan is: „... az ültetendő fák közt méltóan foglalhatnának helyet a leboruló koronáját Jak, minők a szomorúfűz, kőris- és szomorú bükk; ép átgy a megdicsőült Királyné kedvencz fái: a tölgyek és a fenyők, valamint az egyéb hosszú életű fák Jajai." Darányi külön rendelkezett az elültetett fák megjelöléséről - az,,Erzsébet királyné emlékjár feliratú táblákkal -, hogy „...azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélve...".

A faültetési mozgalom nem volt ismeretlen a lakosság számára, hiszen 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékét ekkor már „...millenáris emlékfák milliója őrzi s hirdeti, akként a megdicsőült Királyné nevében ültetett emlékfák- nak milliója legyen őrzője s hirdetője a nemzet hálás kegyeletének". A felhívásra 1899 júliusáig milliók mozdultak meg országszerte: „...2,787,413 db Erzsébet emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar főidben."

Az Erzsébet-kultusz ébrentartását szolgáló kertmüvészeti alkotások egyik legimpozánsabb és legjelentősebb példája a Gödöllői Erzsébet-park.

A Rába-szabályozó társulat is emléket állított a tragikus sorsú királynénak: „...a Földművelési M. Kit: Miniszter Úr felhívásának megfelelve Erzsébet királyné ligeteket létesít és emlékfákat ültet." A társulat négy helyen létesített Erzsébet-ligeteket a Rába mentén, amelyekből három ma is megvan: a Nicki gátnál, a Rába jobb partján, a vági gátőrházzal átcllcnben és a Rába bal partján, a Megági-zsilipnél.

A ligeteket kb. 200-300 m2-es föld-platóra építették. A platók közepén betonból készült talpas emlékoszlopot helyeztek el: magassága 143 cm, átmérője 30 cm. Az oszlop derékba tört fát ábrázol. Felső részén - egy táblán a következő felirat olvasható: „Erzsébet királyné liget 1898". Az emlékoszlop köré öt-hat fát ültettek (fenyőt, kőrist és hársfát). A ligeteket a gátőrök gondozták.

1952-ben, a Rákosi-korszak idején, szigorú utasítást kapott a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetője az Országos Árvíz- védelmi és Folyamszabályozási Hivataltól: azonnal semmisíttesse meg ezeket a „burzsoá” maradványokat! A hasonlóan gondolkodó győri hivatal utasítását azonban nem hajtották végre a szakaszmérnökök, akik az emlékhely közelében, alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, majd jelentették, hogy a terhelő bizonyítékokat összetörették és a folyóba dobták. Az ellenőrzés mindent rendben talált...

Néhány év múlva, az 1960-as évek elején - amikor már enyhült a politikai helyzet keresni kezdték az emlékoszlopokat, és elítélték azokat, akik megsemmisítették a beton fatörzseket. A gátőrök - ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak - pontosan tudták, hol ásták el annak idején a keresett műtárgyakat. S mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre a maradványokat.

Az Erzsébet-ligeteket mindmáig a gátőrök gondozzák.

Források:

Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899.

A földmívelésügyi m. kir. minister kiadványai. 18. szám.

Erzsébet királyné emlékfái, Bp., 1899.

Góg Imre: Erzsébet királyné emlékére. Vízügyes faültetések, parkok, ligetek kialakítása a Körösök mentén 1898-ban. Víztükör, 1998.2. sz.

Kaján Maríanna-Kovács Éva: Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon. Bp. 2007

Krassay László (szerk.): Emlékülés a Gödöllői Erzsébet- park alapításának 100. évfordulóján. Gödöllő, 1998. Rácséi Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp., 1905.

Elisabeth groves along the River Rába. Within a few months after the assassination of Queen Elisabeth, the wife of Francis Joseph, Emperor of the Austro-Hungarian Monarchy, on the 10th of September, 1898, close to three million trees were planted in her memory all over the country. The Rába Training Association has joined the national grief, as a token of which it had set up four Elisabeth groves along the river. Three of these have survived to these days. The obelisk erected at the centre of each represents a broken tree trunk with the engraved text Queen Elisabeth grove, 1898. The groves have been taken care of ever since by the levee rangers.

Elisabethenhaine an der Raab. Nach dem tragischen Tod von Königin Elisabeth, der Gemahlin von Franz Joseph am 10. September 1898 wurden im Verlauf eines halben Jahres nahezu 2 Millionen 800 Tausend Gedenkbäume im ganzen Landesgebiet gepflanzt. Auch die Vereinigung für die Regulierung der Raab hat der Königin ein Denkmal gesetzt: An vier Stellen errichtete sie Elisabethenhaine an der Raab, von denen drei auch heute erhalten sind. In der Mitte der Haine wurde eine Gedenksäule aufgestellt, die einen in der Mitte entzweigebrochenen Baumstamm darstellt, mit der Aufschrift „Königin Elisabethenhain, 1898”. Die Haine wurden und werden auch heute von Deichwarten gepflegt.

6.

23