Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Belvízi szivattyútelepek - Hosszúfok
A 19. századi, nagyjelentőségű árvízi szabályozást szerte az országban vízrendezési munkálatok követték. Hamarosan a belvízelvezető csatornák építését is megkezdték, amelyek torkolatában a belvíz átemelésére alkalmas szivattyútelepeket létesítettek. Az 1898 és 1959 közötti időszakban épültek a Hosszúfoki szivattyútelepek. Az egymás melletti négy telep kitűnően szemlélteti az építészeti stílus változásait, a szivattyútelepek fejlődésének állomásait, bemutatva a különböző időszakok technikáját, technológiáját - a gőzgéptől egészen az elektromos meghajtásig. A Hosszúfok I. szivattyútelep a Kettős-Körös 14+114 km szelvényében, a IV. Hosszúfok-Okányi csatorna torkolatában helyezkedik el. A szivattyútelepre eredetileg 1 db 1,08 m3/s teljesítményű Schlick típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyút, meghajtására Láng gőzgépet, kiszolgálására pedig Comwall-kazánt építettek be. Az átemelt víz a töltésbe épített 800 mm átmérőjű nyomócsövön keresztüljut el a Kettős-Körösbe. A meghajtó gép teljesítménye 120 fordulat/perc mellett 80 lóerő, az emelési magasság 2,9 m volt. A szenet a szabadban tárolták. A telep 1898. évi átadását követően 1971-ig üzemelt. Ekkor korszerűsítették a technikai berendezéseket: 2 db elektromos meghajtású Agroflux 500 E szivattyút építettek be az eredeti szívóaknába; ezek ma is működnek. A szivattyútelep gépészeti berendezése, épülete és a tégla kémény eredeti állapotában megmaradt; ipari műemlék. 1974-ben a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum kapott itt helyet: bemutatja a korabeli víz- gazdálkodás emlékeit, valamint a régen használt víz- gépészeti eszközöket, gépeket, szivattyúkat, melyek fölbecsülhetetlen műszaki értéket képviselnek. A Hosszútok II. szivattyútelep a Kettős Körös 14+420 km szelvényében, a Hosszúfok-Határér- Köleséri főcsatorna torkolatában helyezkedik el. A szivattyútelepre eredetileg 4 db 1,5 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú, vízszintes tengelyű centrifugál szivattyút, az azt meghajtó gőzgépet és Cornwall kazánt építettek be. Az átemelt víz a töltésbe épített 2 db 2000 mm átmérőjű nyomócsövön keresztüljut el a folyóba. A meghajtó gép teljesítménye 147 fordulat/perc mellett 200 lóerő, az emelési magasság: 7,2 m volt. A szenet fedett színben tárolták. Az 1900-ban épült telep 1968-ig változatlan állapotban üzemelt. Ekkor kezdődött meg technikai korszerűsítése: a gőzgépek helyére elektromos meghajtású aszinkron motorok és hajtóművek kerültek. A kazánokat is elbontották. 2000-2006 között átépítették az alépítményi részeket, a befolyó zsilipet és a gerebet. Az öntöttvas járókerekek helyére hegesztett acélból készült alkatrészeket illesztettek. (Az eredeti szerelvény egyik példánya megtekinthető a telep udvarán.) Az átépített szivattyútelep 2006-ban Lampl Hugó-díjat kapott, s jelenleg is rendszeresen üzemel. A Hosszúfok III. szivattyútelep a Kettős-Körös 14+494 km szelvényében a Hosszúfok-Határ- ér-Köleséri főcsatorna torkolatában helyezkedik el. Az eredetileg gőzüzemű szivattyútelepre 2 db 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson centrifugál szivattyút, ugyancsak Schlick-Nicholson Compound gőzgépet és Cornwall kazánt építettek be. Az átemelt víz a töltésbe épített 2 db 1600 mm átmérőjű nyomócsövön keresztül jut el a folyóba. A meghajtó gép 138 fordulat/perc mellett 300 lóerős volt, 4,3 m emelési magassággal. A szenet szintén fedett színben tárolták. A szivattyútelep - a gépészeti berendezés, az épület, a kazánok, a tégla-falazatú füstcsatorna és a mellette álló tégla-kémény - eredeti állapotában megmaradt. Az 1916-ban épült telep 1980-ig üzemelt. Az akkori árvíz által elöntött hosszúfoki területen ezt a telepet lehetett leghamarabb beindítani. A kazánok 1985-ig még rendelkeztek kazánbiztosi engedéllyel. Ezt követően üzemen kívül helyezték a szivattyútelepet, amely ma ipari műemlék. A Hosszúfok IV. szivattyútelep 1959-ben épült, elektromos meghajtású szivattyúkkal, s azóta változatlan formában - jelenleg is - működik. Források: Gotla P.~Köteles L. Körös-Sárrét útikalauz. Kondoros, 1984. Ihrig D.: A magyar vizszabályozás története. Bp., 1973. Józsa István: A hazai belvízvédelem muzeális szivattyúi. Kézirat. Duna Múzeum, Esztergom, 2008. The Hosszúfok group of pumping stations. In order to cope with the undrained surface runoff in the aftermath of the large-scale flood control and reclamation works in the 19th century, four pumping stations were built side-by- side on the right-hand bank of the Kettős-Körös River between 1898 and 1959. These illustrate virtually the complete evolution process of pumping stations. Preserving the site and retaining the original steam driven mechanical equipment, the Hosszúfok I station was decommissioned and converted into a museum. The displays reveal the history of water management in the Körös Region. Die Pumpenanlagen Hosszúfok wurden nach den im 19. Jahrhundert durchgeführten groß angelegten Hochwasserschutz- und Flussregulierungsarbeiten zwischen 1898 und 1959 am Rechtsufer der Zweier-Körös errichtet. Es wurden vier Anlagen nebeneinander gebaut, die fast die ganze Entwicklung der Pumpenanlagen veranschaulichen. In der heute nicht mehr betriebenen Dampfpumpenanlage Hosszúfok Nr. I, deren ursprüngliche technische Einrichtungen erhalten geblieben sind, wurde ein Museum für Wasserwirtschaft eingerichtet. Im Ausstellungssaal vergegenwärtigen Tableaus und verschiedene Gegenstände die Vergangenheit der Wasserwirtschaft der Körös-Region. 229
