Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Az 1980. évi kettős-körösi gátszakadás emlékoszlopa
1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckora Kettős- Körös jobb parti töltése Hosszúfoknál, a 102+700 tkm szelvény környezetében - a töltés tönkremenetelére utaló előzetes jelek nélkül - átszakadt. Ekkor az átlagosan 6,0-6,5 m magas kettős-körösi töltésen mintegy 5,0 méteres vízterhelés volt. A folyó apadt, a békési vízmércén a tetőzéstől eltelt 26 óra alatt a vizszint már 42 cm-t csökkent. A helyszíni megfigyelések szerint a kezdeti 5 m széles nyílás gyorsan szélesedett: fél óra múlva 10 m, másfél óra múlva kb. 30 m, két óra múlva mintegy 50 m széles volt - további néhány óra alatt pedig 78 méteresre bővült. A töltésszakadás mögött - a környező terepszinthez viszonyítva - 6,5 m mély kimosás, ko- polya képződött. A terepre kitörő víz a töltésből és a kopolyából mintegy 60 ezer m3 földet mosott el. A keskeny hullámtér miatt a kopolya a folyó medréig visszarágódott, s a víz valósággal új medret alakított ki. A nagy kiteijedésü töltésszakadás első óráiban másodpercenként 750-800 m3 víz zúdult ki a folyóból a területre. A rendkívüli leszívó hatás következtében néhány órán át, több kilométeres szakaszon a Kettős-Körös folyásiránya is megfordult. A hosszúfoki töltésszakadás miatt közvetlen veszélybe került Tarhos, Doboz és a környező tanyavilág, a lokalizálás eredménytelensége esetén pedig Bélmegyer és Újladány lakossága. A közvetlenül veszélyeztetett községekből, továbbá a külterületekről alig 12 óra alatt 4086 embert és a teljes jószágállományt kitelepítették. A Hosszúfoki-fócsatoma torkolatának térségében gyorsan terjedt a terepen a víz. Néhány óra alatt elöntötte a hosszúfoki szivattyútelepeket; a szakadástól eltelt 10 óra múlva elérte és elöntötte a Békés-Tarhos közötti műutat, majd a Békési Gépgyárat, másfél nap múlva pedig körülvette a körtöltéssel védett Tarhost. A kifolyt teljes vízmennyiség 200 millió m3 volt, 10500 hektár került víz alá. Július 31. és augusztus 4. között hat árvízvédelmi osztag kétsoros acéllemez szádfallal ideiglenesen elzárta a hosszúfoki töltésszakadást. Rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, hiszen másodpercenként 200-300 m3/s sebességgel ömlött a víz a területre. A hullámtér felé nem lehetett végrehajtani a műveletet; a teljes kopolyát kellett körülzárni 8 és 12 méter hosszú acéllemezekkel. A két lemezsor közét homokkal és homokzsákokkal töltötték ki, mögéjük homokzsák-támasztékot készítettek. Csaknem egymillió homokzsákot használtak fel az ideiglenes elzárás során. Rendkívül megnehezítette a munkát a július 29-31. közötti csapadékból kialakult újabb árhullám, melynek következtében a Kettős-Körös és az elöntött terület közti vízszintkülönbség az addigi kb. 30 cm-ről - a szűkülő kifolyási nyílás vissza- duzzasztó hatása miatt - 47 cm-re nőtt. Augusztus 4-én este, 108 órás folyamatos megfeszített munka után sikerült ideiglenesen elzárni a töltésszakadást. A különösen nehéz körülmények között végrehajtott akciót a hazai árvízvédekezés történetének jelentős teljesítményei között tartják számon. A Kettős-Körös jobb parti elöntött területről a víz visszavezetése a folyóba az ideiglenes elzárásba nyitott 15 és 20 m-es (a későbbiekben tovább bővített) kapukon keresztül gravitációsan, és szivattyúsán történt. A töltésszakadás végleges helyreállításához szeptember 2-án láttak hozzá, s október 5-én fejezték be a munkát, melynek során az elmosott hullámtéren 10 ezer m3 követ, a töltésbe és az előtérbe pedig 62 300 m3 földet építettek be. Az ideiglenes elzárás az árvízvédelmi töltés végleges helyreállításáig fővédvonalként szolgált, és - biztonsági okokból - csak az új töltés első árvízi terhelése, az 1981. márciusi árhullám után bontották el. Ez volt a legnagyobb töltésszakadás a Körösökön a 20. században. Az 1980. évi események fölidézésére a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1981- ben emlékoszlopot állított, amelynek felső „V” alakú kiképzése a töltésszakadást jelképezi, megjelölve a tragikus esemény helyszínét az utókor számára. Források: Szlávik Lajos: Az 1980-81. évi Körös-völgyi árvizek hidrológiaijellemzése. Vízügyi Közlemények, 1982, 2. füzet. Takács Lajos: A körösi árvíz. Magyar Vízgazd., 1980. 10. sz. The memorial monument of the failure of the levee of the Kettős-Körös River in 1980. The levee along the right-hand bank of the Kettős-Körös River has failed close to Hosszúfok at half past six in the morning of the 28th July, 1980. Within a few hours the breach grew to 78 m width and the peak flow across the opening was estimated at 750-800 m3 per second. Some 200 million m3 of water have inundated 10500 hectares and 4000 people had to be evacuated temporarily. The V-shaped design of the top of the monument erected in 1981 reminds of the levee failure at perpetuates the date of t disaster for future generations. Gedenksäule des Dammbruchs vom Jahre 1980 an der Zweier-Körös. Am 28. Juli 1980, um 6 Uhr 35 Minuten morgens brach der Damm am Rechtsurfer der Zweier-Körös bei Hosszúfok. Die Wassermenge, die über die sich in einigen Stunden auf 78 Meter erweiternde Öffnung durchfloss, erreichte 750-800 m3/Sekunde. Das ausströmende 200 Millionen m3 Wasser überschwemmte eine Bodenfläche von 10500 Hektar. Viertausend Menschen mussten provisorisch evakuiert werden. Die Ausgestaltung des Oberteils der 1981 aufgestellten Gedenksäule- die „V“-Form - symbolisiert den Dammbruch und kennzeichnet die Stelle dieses tragischen Ereignisses für die Nachwelt. 225
