Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Partfal - Szeged
Az 1879-es nagy tiszai árvíz után Szeged városára irányult a közfigyelem; elsősorban arra, milyen védmüvek épülnek a városban, hogy egyszer s mindenkorra elejét lehessen venni hasonló katasztrófáknak. A kormány még nemzetközi szakértőket (német, orosz, olasz és francia mérnököket) is hívott a védelem megtervezésére. Az újonnan tervezett védmű-rendszer legfontosabb és legköltségesebb eleme végül az elegáns belvárosi partfal lett, amely az - utóbb gr. Tisza Lajosról elnevezett - belső körút két végpontját összekötve épült ki Lechner Lajos (1833-1897) és Wein Aurél irányításával 1881-86 között. A terveket - az 1881. évi árvíz tapasztalatait is figyelembe véve - a Szegedi Királyi Biztosság Műszaki Osztályának mérnökei készítették. Az alsó támfal a kikötői partfal szerepét is betöltötte, biztosítva a rakparti utat és vasúti pályát. A mellettük emelt, újabb beton-támfal - egy parapetfallal „megfejelve” - plusz 10 méteres szintig biztosította az árvízvédelmi magasságot. A támfalrendszer - a rendkívül rossz talajviszonyok miatt és a gyakori árvízi terhelések következtében - többször megmozdult, helyenként megcsúszott és megsüllyedt. A nevezetes 1970. évi árvíz idején éppen a szegedi partfal bizonyult az Alsó-Tisza vidék egyik legkritikusabb szakaszának. Az átépítést - megerősítést - 1972-ben egy nagyarányú folyószabályozási beavatkozással kezdték. Visszabontották az alsó, tégla-anyagú támfalat, és egy új, ré- zsüs-lépcsős kialakítású megoldást alkalmaztak: szivárgórendszert építettek a támfal mögé. Elbontották a felső támfal nagy részét is - egészen a rakparti út szintjéig - , és lépcsősorral csatlakoztatták egy hátrahelyezett szögtámfalhoz. A Vízügyi Történeti Emlékhely (amelyet külön is bemutatunk) a Maros-toroki gátőrház kertjében őrzi az egykori parapetfal egy kivágott darabját. Az új partfalat az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) és a Vízépítő Vállalat építette meg, Kuzmann Gábor (MÉLYÉPTERV) tervei szerint. A Fajka László (ATIVIZIG) nevéhez fűződő szerkezeti kialakítás során az új támfalrendszer építésénél vasbetonból készült zsaluzó paneleket használtak; ezek alkotják a védmű látható felületét. Az 1974-ben megkezdett első ütem beruházásait 1979. március 11 -én adták át, ünnepélyes keretek között. Erre a napra - amely egyúttal a Nagy Árvíz 100. évfordulójára esett - emlék-vízmércét is készítettek a Roosevelt téri felüljárónál: bejelölték az 1879-1979 közötti időszak nevezetes árvizeinek dátumát és a hozzájuk tartozó tetőző vízmagasságokat. A felújítási munka keretében részlegesen helyreállították a szegedi vár egykori rondellájának maradványát, amelyen egykor a jeles reformkori mérnök, Huszár Mátyás (1773-1843) helyeztette el a szegedi állami vízmércét. Segesdi György szobrászművész árvízi emlékművét a centenáriumi ünnepségekhez kapcsolódva leplezték le a partfal déli feljárójában (ezt külön is bemutatjuk). Az északi feljárójánál, a Hungária szálloda előtt egy másik műalkotás is a nagy folyóra emlékezteti az arra járót. Tar István 1968-ban konstruktivista stílusban - készült, fekvő nőalakos Tisza-szobra, mely korábban Új-Szegeden állt, 1977- ben került jelenlegi helyére. A szegedi árvízvédelmi fejlesztési munkák második és harmadik ütemében került a Tisza Lajos körúttól északra levő korábbi földanyagú töltésre a vasbeton szögtámfal. A 2006. évi tiszai áradás - amely Szegednél minden korábbi vízmagasságot meghaladt, mielőtt levonult - a több mint negyedszázados építmény elöregedéséből származó hibákra is ráirányította a figyelmet, kijelölve a rekonstrukció főbb teendőit. Források: Kardos Imre (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. Szeged, 1975. A szegedi árvíz 1879. (Adalékok a Tisza-szabályozás történetéhez) VTF 1. sz„ Bp., 1969 Kardos I. Plesovszky P: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I-Il. rész. Vízügyi Közlemények, 1976. 1-2. füzet. Kaján Imre Zombori István (szerk.): A szegedi nagy árvíz és újjáépítés. Bp.-Szeged, 2004. Flood wall - Szeged. The demand for a flood wall to protect the town from inundation had been voiced as early as 1880. The idea was incorporated into the development plan of the resurrecting Szeged Town and a staged, or multi-stage flood wall („the stone bank“) was completed by 1887. Repeated strengthening and raising were found necessary between 1888 and 1892. The 1970 flood presented a serious challenge to the flood-fighting crews; where after the flood wall was completely rebuilt. The 2006 flood has revealed additional weaknesses and the need of building a new flood wall in the future. Uferwall - Szeged. Schon im Jahre 1880 wurde der Anspruch auf Errichtung eines die Stadt beschützenden Uferwalls formuliert. Die Konzepte wurden in den Stadtbebauungsplan der wieder aufgebauten Stadt Szeged aufgenommen, und im Ergebnis entstand ein treppenartig gestalteter, mehrgeschossiger Uferwall (ein „Steinufer”). Dieser wurde im Jahre 1887 fertig gestellt, musste aber bereits zwischen 1888-92 und auch in den darauffolgenden Jahrzehnten abschnittweise verstärkt werden. Das Hochwasser vom Jahre 1970 stellte die Einsatzkräfte des Hochwasserschutzes der Stadt vor eine harte Probe. Nach 1970 wurde der Uferwall vollkommen umgebaut. Seit dem Hochwasser des Jahres 2006 harrt der Uferwall wieder der Sanierung. 213