Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Kurca-toroki zsilip - Mindszent
Napjainkban a kb. 1200 km2 vízgyűjtő területű és közel 40 km hosszú Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és kanyarog a szentesi, szegvári és mindszenti határban. A folyó élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt, amely vízimalmokat hajtott. Első okleveles említése 1075-ből maradt fenn. A talán az ország legnagyobb érdekeltségi területén működő Körös-Tisza-Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat óriási árteréről a belvizek összegyűjtésére és folyóba vezetésére a 19. század vége felé a töltések átvágásával sorra épültek azok a téglaboltozatos zsilipek, melyeket árvízvédelmi kapukkal láttak el. Amíg a befogadó vízfolyás szintje alacsonyabb volt mint a bevezető belvízcsatorna szintje, addig gravitációsan is meg lehetett szabadulni a felesleges belvíztől. Gond akkor volt, amikor ez a szintkülönbség megfordult. Ilyenkor a zsilipkapukat lezárták és működésbe lépett a szivattyútelep. Az említett Társulat egyik legnagyobb, 4 m-es nyílású zsilipje Fromm Miklós királyi mérnök terve alapján a Kurca tiszai torkolatánál létesült 1885-ben, egy ellennyomó medencével és szorító zsilippel kiegészítve. Az előbbire azért volt szükség, mert magas tiszai vízállásnál jelentős víznyomás hárult a zsilipre, s a közlekedő edények elvén alapuló ellennyomó medence mentett oldalról szinte megtámasztotta a műtárgyat. Egy homogén gáttestben ugyanis árvíz idején mindig veszélyforrást jelentett bármilyen megszakító műtárgy, mint például egy zsilip. A mindszenti zsilippel közel egy időben épült kis-ti- szai zsilip például az 1886-os tiszai árvíznél bedőlt, s a kiáradt víz nagy pusztításokat okozott. Az eredeti műtárgy a védtöltés átvágásával egy 34 x 40 m alaprajzi méretű, 2,2 m vastag beton alap- lemezre boltíves kialakítással épült. Anyaga beton, tégla és díszes faragott fedkövek. A zsilipcsatoma 16,75 m hosszú, 4 m széles. Elzáró szerkezete szegecselt acéllemez, merevítő idomvasakkal, alsó egyhar- mada dobozszerkezetű volt. A felújításkor az egynyí- lású zsilipet kétnyílásúvá építették át és a műtárgy az egyszeres biztonság (egy zsiliptábla) helyett kettős biztonságú, azaz mindkét oldalon táblával lezárható csőzsilip lett. A boltozott téglazsilip Tisza felőli homlokzatán az építés időpontja: 1885 olvasható, míg a mentett oldalon a felújítás dátuma: 2001 szerepel. A zsilip az 1970-es árvíz idején derekasan helytállt, az oldalán lévő tábla tanúsága szerint június 2-án 982 cm-es tetőző vízállást mértek itt. Harminc évvel később, a 2000. évi árvíz során a tetőzés előtt 6 nappal (970 cm-es vízállásnál) elromlott a zsilip. Az elzáró-tábla szivárgásmentes zárását a szélére erősített gumilemezek biztosították, melyek közül a tábla felső élénél lévő lemez hibája utat engedett a Tiszának. Az itteni védekezést irányító főmérnök, Török Imre György (1940-2004) a zsilip 2001. évi felújításában is fontos szerepet játszott BunyeváC Viktor felelős tervezővel és Boros István építésvezetővel együtt. Voltak olyan elképzelések is, hogy a zsilipet bontsák el, s valami teljesen újat építsenek a helyébe. De nem mindig az új az egyedül üdvözítő, a szegedi mérnököknek és munkatársaiknak hála sikerült a régi formát új tartalommal megtölteni, s az egykori ún. „torontáli állózsilip”-ek utolsó megmaradt példányát megmenteni. A téglazsilip felújítása ráadásul még gazdaságosabb megoldást is jelentett, mint egy új építése. A szakmai zsűri a felújított műtárgyat 2002- ben Lampl Hugó nívódíjjal tüntette ki. Erre a tényre a zsilip falában elhelyezett emléktábla is utal. A zsilippel szomszédos szivattyútelep (amely 2000-ben szinte egyidőben rongálódott meg a zsilippel) 1960-as években beépített és 2000-ben tönkrement tolózára egyébként jelenleg is látható Mindszenten. A zsiliptől pár száz méterrel lejjebb a komplejárónál, a Tisza-parti hullámtérben állították fel. Források: Benke György: A Kurca-toroki zsilip rekonstrukciója. Víztükör, 2001.5. sz. Jászné Gvovai Ágnes: A Kurca-toroki zsilip és a Mindszent II. szivattyútelep egyidejű meghibásodása és a hibák elhárítása a 2000. évi tiszai árvíz során. Hidrológiai Közi. 2005. I. sz. Török Imre György: Kurca-torok rekonstruált árvízvédelmi zsilip. Vízügyi Közlemények 2003. 4. tüzet. The Kurca tailgate at Mindszent. In order to return to the Tisza River the surface runoff from the huge flood-plain section managed by the Tisza-Maros Flood Control and Drainage Association, a very important vaulted brickwork masonry gated sluice, considered large at that time, was built into the flood levee in 1885. The gate, having withstood - with minor repairs - the Tisza flood waves for 115 years, has turned inoperative during the 2000 flood, though the emergency situation could be brought under control. By the reconstruction in 2001 the last remaining sluice of this type was saved successfully. ■ Schleuse an der Kurca-Mündung bei Mindszent. Die einst recht bedeutende, in der damaligen Zeit als groß geltende Schleuse mit Ziegelgewölben wurde im Jahre 1885 in der Böschung errichtet; sie diente der Ableitung des nicht versickerten Oberflächenwassers, das sich auf dem riesigen Überschwemmungsgebiet des Vereins für Hochwasserschutz und Oberflächenwasserbekämpfung der Flüsse Körös-Theiß-Maros angesammelt hat,,in die Theiß. Die Schleuse leistete - mit kleineren Rekonstruktionen - 115 Jahre lang Widerstand gegen die Hochwässer der Theiß. Beim Hochwasser von 2000 hat sie jedoch den Dienst versagt und die Katastrophe konnte nur durch Notmaßnahmen vermieden werden. Mit der Rekonstruktion im Jahre 2001 wurde die letzte von den Schleusen diesen Typs gerettet. 205
