Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Vízlépcső és vízerőmű – Tiszalök
A 20. század elején az Alföldön már olyan új vízgazdálkodásra volt szükség, amely a szűkössé vált vízkészletek fokozottabb kihasználását, többek között az öntözés szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul. Az 1930-as évek aszályainak hatására, az 1937-ben elfogadott öntözési törvény alapján nagyarányú öntözés-fejlesztési programba kezdtek a Tiszántúlon. Ekkor épült meg a Békésszentandrási vízlépcső, valamint a tiszafüredi öntözőrendszer. Ugyancsak e program keretében készült el 1954-ben a Tiszalöki, majd 1973-ban a Kiskörei vízlépcső, a hozzájuk tartozó főcsatornákkal, valamint a békési és a körösladányi duzzasztómű. így alakult ki napjainkra Európa egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszere, a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer. (A Békésszentandrási és a Kiskörei Vízlépcsőt, valamint tiszafüredi öntöző- rendszert e kötetben kiilön-külön is bemutatjuk.) A vízlépcső - mely Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében, egy kanyarátvágásban, az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helyén létesült - duzzasztóműből, hajózsilipből és vízerőtelepből áll. A duzzasztómű három, egyenként 37 m széles nyílását billenőtáblás mozgógáttal lehet elzárni. A hajózsilip a duzzasztómű jobboldali pilléréhez csatlakozik, a zsilipkamra hossza 85, szélessége 17 m; akár 1200 tonnás uszályok is átzsilipelhetnek rajta. A vízerőtelep a bal parton található, 3 db 100 m3/s-os, 4,8 m átmérőjű Kaplan-turbinával. A beépített energiatermelő kapacitás 14 MW. 1940-ben kezdtek hozzá az öntözőrendszerek építéséhez, majd - az 1950-ben folytatott beruházás eredményeként - 1954 tavaszán elkészült a duzzasztómű, 1958-ban átadták a hajózsilipet, s 1959-ben helyezték üzembe a vízerőtelepet. A vízlépcső fölötti folyószakasz mederduzzasztásával lehetővé válik 40-60 m3/s vízhozam gravitációs kivezetése a Keleti- és Nyugati-főcsatornákon (amelyeket e kötetben külön is bemutatjuk), s ezen belül 28 m-Vs víz átadása a Körös-völgybe. Ezáltal állandó hajóút biztosítható a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszain, és évente 54 GWh villamos energiát termelhet a vízerőmű. 50 éves fennállása során a vízlépcső az időközben jelentkező újabb és újabb igényeket - Debrecen ivóvízellátását, a vízminőségi kárelhárítást és a kívánatos ökológiai állapot folyamatos fenntartását a To- kaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben, a nemzetközi hajóút lehetőségének biztosítását a Tiszán és a Bodrogon, valamint a vízerőművi korlátozott csúcsenergia termelését is - folyamatosan ki tudta elégíteni, tehát mindvégig bizonyította létjogosultságát. Sóira véve a nagyműtárgy értékeit, minőségét, hatásait, elismeréssel kell adóznunk a mű tervezőinek, kiemelve Mosonyi Emil akadémikus érdemeit, aki a szerteágazó, egyszersmind az összetett érdekeket átfogó szemléletével és korszerű műszaki megoldásaival meghatározó személyisége volt a vízlépcső építésének. Elismerés illeti a gépegységek gyártóit, beszállítóit is, hiszen minőségi munkájukat mi sem jelzi jobban, mint hogy a legtöbb főműtárgy-elem ma is eredeti berendezésként üzemel Tiszalökön. A közvéleményben eléggé elterjedt az a nézet, hogy a Tiszalöki vízlépcső építése „sztálinista” beruházás volt, amely szorosan kötődik a Rákosi-korszak- hoz. A vízlépcső hasznossága, működési eredményei kellően cáfolják ezt a vélekedést. Ami viszont ma is hírhedtséget kölcsönöz e műtárgynak: építésében több mint három évig meghatározó szerep jutott a rabszolgamunkának. Az ötvenes évek elején sajnos Tiszalök is feliratkozott az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által felügyelt kényszermunka-táborok listájára - Recsk, Kazincbarcika, Kistarcsa mellé. Közel 1500 foglyot két-hároméves frontszolgálat, majd öthatéves orosz hadifogság után 1951-53 között a tiszalöki munkatáborba kényszeríttettek. Öten áldozatai lettek egy ÁVH-s sortűznek, több tucatnyian megsebesültek. A foglyok és a tiszalöki sortűz áldozatainak emlékét, Görbéd! Miklós tiszalöki helytörténész könyvei, s a Tiszalökön felállított emlékoszlop idézik. Források: Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában. T.lök, 1989. Görbedi Miklós: Az árnyékok hosszúra nyúlnak. Tiszalök, 1999. Pados Imre (szerk.): 50 éves a Tiszalöki vízlépcső. ÉKÖVIZIG, Miskolc, 2004. River Dam - Tiszalök. The most important hydraulic structure in the Trans-Tisza Region was built to the designs of Emil Mosonyi. From the headwater reach created by the weir commissioned in 1954 water can be transferred over the Eastern- and Western Main Canals to the aridity-plagued Trans-Tisza sectors under the Tisza-Körös Valley Co-operating Water Management Scheme. The power station completed eventually in 1959 harnesses the power potential of the Tisza River. Vessels of up to 1200 tons capacity can pass the navigation lock. Staustufe und Wasserkraftwerk -Tiszalök. Dieses wichtigste Wasserbauwerk der Region jenseits der Theiß wurde nach den Plänen von Emil Mosonyi erbaut. Mit Hilfe des im Jahre 1954 übergebenen Stauwerks kann über den Östlichen und Westlichen Hauptkanal Wasser in die wasserarmen Regionen der Gegend jenseits der Theiß, ins Kooperative Wasserwirtschaftssystem der Theiß und des Körös-Tals geleitet werden. Das im Jahre 1959 erbaute Wasserwerk ermöglicht die Nutzbarmachung der Wasserkraft der Theiß. Die Schiffsschleuse kann Schleppboote mit 1.200 Tonnen aufnehmen. 145
