Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Az 1970. évi árvíz emlékműve – Fehérgyarmat
Az 1970. évi árvíz a Felső-Tiszán és mellékfolyóin a feljegyzett árvizek közül az addigi legnagyobbnak és legpusztítóbbnak bizonyult. Az árvizet rendkívül heves és nagy kiterjedésű esőzés váltotta ki. Ennek hatására jelentős árhullámok alakultak ki. A tetőző vízszintek a Túron és a Tiszán 80-100 cm- rel, a Szamoson a romániai Désnél 317 cm-rel, az országhatáron 159 cm-rel haladták meg a valaha előfordult legnagyobb értékeket. Május 14-én töltésszakadások következtek be Batár-patakon, a Tiszán az országhatáron túl, a Túron, román területen két helyen, valamint közvetlenül a magyar-román országhatáron. A Szamos romániai, a magyar országhatárhoz közeli töltésszakaszain, Szatmárnémeti térségében ugyancsak május 14- én az esti órákban 11 gátszakadás következett be. A kitört víz órákon belül átömlött magyar területre, másodpercenként mintegy 1000 m3-es mennyiségben és végig pusztította a Tisza-Szamos és a Szamos- Kraszna közét. A helyzetet továbbsúlyosbították a május 15-én hajnalban hazai területen bekövetkezett gátszakadások: a Szamos jobb partján Nábrádnál két helyen és a bal partján Túnyogmatolcsnál. A víz 538 km2 területen vonult át, 40 község került víz alá. Az áradás 5200 épületet elpusztított, helyreállíthatatlanul megrongált, további 2000 házat pedig súlyosan károsított. 360 millió m3 víz borította el a területet. 35 ezer ember kellett gyorsan, órák alatt, rendkívül nehéz körülmények között kimenteni, kitelepíteni. Nehezítette a védekezést, hogy a Szamoson egymás után 3 árhullám vonult le. Hatalmas munkát jelentett a víz visszavezetése, az elöntött területek víztelenítése, a megrongálódott védmüvek helyreállítása. A védekezők létszáma a Felső-Tisza vidéken csúcsban (május 17-én) 12 379 fő volt, összesen csaknem 3 millió munkaórát fordítottak a védekezési munkákra. Az egy napon igénybe vett szállítóeszközök maximális száma 1625, a földmunkagépeké 247 db volt. Az egész ország összefogott a rombadőlt falvak helyreállításához. Júniustól december végéig 7 és fél ezer ember dolgozott megfeszített ütemben az újjáépítésen. Az érintett területekre új rendezési tervek készülte, s év végére 5 ezer új, illetve újjáépített házba költözhettek be a lakók. Az árvíz sújtotta területek településeiből kitele- pített-kimenekített lakosság visszatelepítésének egyik alapfeltétele volt az egészséges - a közegészségügyi követelményeknek megfelelő - jó minőségű ivóvíz biztosítása. Rohamtempóban elkészültek a térség vízellátásának fejlesztésére vonatkozó tervek. A víz- és csatornamű vállalatok országos összefogásával (összesen 35 vállalat és szerv közreműködésével) fogtak hozzá a fejlesztési program gyors megvalósításához. Másfél év alatt 22 községben (ebből 14 helyen alig öt hónap alatt) központi vízmű, 23 községben egészséges vizet adó fúrt közkút épült. Méhteleken 42 nap alatt épült meg a vízmű! A Számos-menti települések vezetékes vízellátását olyan rövid idő alatt és olyan mértékben valósították meg, amire nem volt még példa a hazai vízellátás fejlesztésének történetében. A térségben úgy tartották: a nagy árvíz „arany víz” volt az ott élők számára... Az 1970. évi árvíz emlékművét Fehérgyarmaton avatták fel 1972. július 11-én. A siittői kemény mészkőből készült emlékmű Szomor László szobrászművész és Kismarthy Lechner Kamill építész- tervező pályadíjnyertes alkotása, amely a vizet, a veszélyt, a mentést és az újjáépítést szimbolizálja. 1990. május 14-én, az árvíz 20. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között árvíztáblákat helyeztek el Fehérgyarmaton, a város központjában lévő katolikus templom, valamint a tájvédelmi körzet Vörösmarty és Kisgyannat utca sarkán lévő bemutatóháza falán. A magyarországi árvizek legújabb kori krónikájában az 1954. évi s az 1965. évi nagy dunai áradások mellé 1970-ben odakerült a Tisza-völgyi árvíz története is. Források: Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattárának anyagai. Nyíregyháza. Pintér István: Nagy vizek krónikája. Bp. 1970. Tiszavölgyi árvíz - 1970. Vízügyi Közlemények, 1971.3. füzet. Memorial of the 1970 flood - Fehérgyarmat. The unprecedented flood in the upstream Tisza Region had disastrous consequences. Breaches of the flood levees along the Túr and Szamos streams - on both Hungarian and Romanian territory - had developed at 17 sites. The area inundated In Hungary was 538 km2 large, 5200 houses were destroyed, 2000 severely damaged. 35 thousand people had to be evacuated. Forces and resources were mobilised nationwide in the effort of reconstruction. The memorial sculpted by László Szomor symbolises the water, the threat, the rescue and the eventual reconstruction. Denkmal des Hochwassers vom Jahre 1970 - Fehérgyarmat. 1970 wurde dieObere Theißgegend von einem außergewöhnlichen Hochwasser heimgesucht, mit katastrophalen Folgen: Auf den Flüssen Túr und Szamos brach der Damm - auf ungarischem und rumänischem Gebiet - an insgesamt 17 Stellen. In Ungarn war eine Fläche von 538 km2 von der Überschwemmung betroffen, 5.200 Häuser wurden vernichtet, 2.000 schwer beschädigt, 35 tausend Personen mussten evakuiert werden. Die Wiederherstellung erfolgte mit einer gemeinsamen Kraftanstrengung des ganzen Landes. Das 1972 errichtete Denkmal ist ein Werk von László Szomor; es symbolisiert die Gefahr, die Rettung und den Wiederaufbau. N 22° 30' 39" (22.51 °) E. 47° 59' 36" (47.99°) I3l
