Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Túr torkolati bukó
A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve: 1927. A szabályozás előtt a Tűr „patak” kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és a Szamos közére az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a Tisza és a Szamos kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vizek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak lefolyni. Bár a különböző korokban készült térképeken a szabályozatlan Túr-patak medervonulata eltérő egymástól, de az bizonyos, hogy Kömörő táján szétágazott és egyik ága a rövidebb utat választva, Nagyar felett, a Petőfi által megénckelt helyen a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza-Szamos torok felé vette útját és az ottani mocsárvilágban tűnt el. A Túr szabályozása 1927-ben kezdődött, és eltérően a Tisza- vagy a Szamos-szabályozástól, itt a folyómeder rendezése, illetve kialakítása és a kétparti árvédelmi töltés építése egyidejűleg történt. Mindkettőt a Tisza-Szamosközi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat hajtotta végre Kövessy Győző (1861-1938) miniszteri biztos irányításával 1927-30 között. Az új Túr meder az országhatártól kiindulva, a Nagyhódos melletti régi 12 átvágással kiegyenesített Túr-ágban fut 18,2 km hosszban. Innen észak felé kiágazva, teljesen új meder épült, ami Sonkádot félkörben öleli körül, majd Kóród és Csekc között a Tiszába torkollik. Az új meder fenékszélessége 22 méter, hossza 11,6 km. A szabályozott Túr esése 25 cm/km. A két parton épült töltések távolsága kereken 100 m, a töltések között lefolyó árvíz legnagyobb hozama 300 m-Vs. A régi mederből való kiágazásánál egy vízosztó mű épült (ezt a létesítményt külön is bemutatjuk). A Túr új medrét a társulat első elnökéről, báró Kendf, Zsigmondról (1853-1932) nevezte el. Miután a Túr fenékszintje 2,90 m-rel magasabb, mint a Tisza kisvízszintje, az új Túr-csatorna tiszai torkolatánál, a csatorna építésével egyidejűleg torkolati vízszint szabályozó vasbeton műtárgy, bukógát épült. A bukó 42,3 m hosszú merev keretszerkezet. A mederben lévő rész 28,7 m, amelyet a parti szárnyfalak és négy közbülső borda osztanak 5 egyenlő részre. A jobb parton a hordalék leeresztésére felnyitható fenékürítő zsilipet alakítottak ki, amelyet a parttal járóhíd köt össze. A zsilip fogaslétrával, kézi mozgatású szerkezettel állítható. A bukógátat 1929-ben építtette a Társulat. Kiviteli terveit - a Túr-rendszer más műtárgyaihoz hasonlóan - Benedek József (1875-1941) készítette, az építési munkákat Széchy Endre (1893-1961) oki. mérnök vállalkozása végezte, az akkor Magyarországon még alig alkalmazott talajvízszint süllyesztéssel. A Társulat a tényleges építési munkákat olyan nagy erőkkel és ütemben végezte, hogy mindössze 3 év alatt mind a töltésépítések, mind a belvízcsatorna- és műtárgyépítések elkészültek. A munkálatokra a társulat államkölcsönt és államsegélyt is kapott. A Túr csatorna építése két kotróval folyt jelentékeny kordés és kubikos munkája mellett. A Németországban vásárolt gőzmeghajtású vedersoros, szállítószalagos, sínen mozgó kotró akkor a legnagyobb ilyen gép volt Európában. Az „István” névre keresztelt gép teljesítménye 20 óránként 5000 nv’ volt. Az amerikai vonóköteles terepjáró „Lorain" kotrógép napi kapacitása 1000 nv’ volt. A Túr új medrének megépítésénél 12 hónap alatt 1 millió 350 ezer m3 földmunkát végeztek el. A csatornát és a bukógátat 1929. augusztus 8-án adták át rendeltetésének. A térség közlekedési feltételeinek javítása érdekében Benedek József tíz db 31-33 m nyílású több- támaszú vasbeton gerendahidat is tervezett a Túrra. 1929-30-ban a Túr mentén 4500 db diófát telepítettek, melyekből ma már csak néhányat láthatunk a bukógát környékén. A Túr-bukó a környék kedvelt kirándulóhelye, esztétikus, a tájba illeszkedő vízépítési műtárgy. Teljes felújítására 1997-ben került sor. Az építés 75. évfordulóján, 2004-ben a FETIKÖVÍZIG emléktáblát helyezett el a bukógáton. Források: Göncz Bendek-Kerti A ndor-Koleszár János: A Túr torkolati bukó felújítása. Vízügyi Közlemények, 1999. 4. tüzet. Schick Jenő: A Tisza-Szamosközi Társulat legújabb munkái. Vízügyi Közlemények, 1932. 1. füzet. Schick Jenő: Tisza-Szamosközi vízrendezés. Vízügyi Közlemények, 1938. The Túr Weir. Reclamation and drainage works in the years 1927 to 1930 have set the present course of the Túr stream. At the confluence with the Tisza River a fixed weir was added in 1929, because the bottom of the Túr was 2.90 m higher than the low water level in the recipient Tisza. The weir itself consists of a 28.7 m wide rein- forced-concrete rigid frame, which was restored in 1997. At times, when flood waves on the Túr occur at low water levels in the Tisza, the impressive spectacle of the water masses tumbling over the crest attracts many tourists. Túr-Überfall. Der Fluss Túr erhielt seine derzeitige Form im Laufe der Wasserregulierungsarbeiten zwischen 1927-1930. In der Theißmündung des Flusses wurde 1929 ein Überfalldamm gebaut. Dies war deswegen erforderlich, weil das Sohlenniveau des Túr um 2,90 m höher lag als das Niedrigwasserder Theiß. Der eigentliche Überfalldamm ist eine 28,70 m lange, aus Stahlbeton erstellte starre Rahmenkonstruktion. Der Damm wurde 1997 in Stand gesetzt. Wenn das Hochwasser des Túr bei niedrigem Wasserstand der Theiß eintritt, bietet die überfallende Wassermenge ein wunderbares Schauspiel. Die Umgebung ist eine beliebte Ausflugsstätte. N 22° 40' 41" (22.68°) E: 48° 05'28" (48 09°) 123
