Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer
A 18. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között; a Fenékpuszta- Balatonhídvég közötti térséget - a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a tó legnyugatibb öbleként tartották számon. A Balatonhídvég melletti kisebb vízfelületet a Balaton 1833-ban készült térképe nevezi először „Kis-Balaton”-nak. A Balaton legnagyobb vízpótlását szállító Zala folyó Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, vize pedig e természetes szűrőn keresztül jutott a tóba. A 18-19. századi szabályozási munkák következtében - 1863-ban megépítették a Sió-zsilipet is - jelentősen csökkent a Balaton vízszintje, a Kis-Ba- laton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást csak a Zala árvizeikor kapott a terület, egészen az 1920-as évekig, ekkor azonban a megépült árvédelmi töltések gyakorlatilag kizárták a folyó árvizeit is a Kis-Balatonból. így azok minden hordalékukkal és tápanyagaikkal együtt közvetlenüljutottak a Keszthelyi öbölbe. Az 1960-70-es években a tó nyugati medencéje fokozatosan eliszaposodott, a növényi tápanyagok feldúsultak a vízben. Az 1980-as években lényeges intézkedéseket hoztak a tó megmentése érdekében. Ezek közül a legfontosabb a Kis-Balaton egykori szűrő-szerepét és tennészetvédelmi rezervátum jellegét visszaállító Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) program, mely eddigi beruházásai mellett a jövőre vonatkozó terveket is tartalmaz. A Zala által szállított növényi tápanyagok (nitrogén, foszfor) közel kétharmada diffúz eredetű, a mezőgazdaságból származik, amelyet szennyvíz- tisztítók építésével nem lehet visszatartani. Ezért a folyót két ütemben, két helyen elzárták, két tavat létrehozva ezzel. A Hídvégi tó 1985-ben elkészült, a Fenéki tó építése még most is folyik. Egy részterületét ideiglenesen már 1992-ben elárasztották, ez az Ingói berek. A tervek szerint a védelmi rendszer a Zala által szállított növényi tápanyagok közel felének a visszatartásával csökkenti a Balaton terhelését. A már üzemelő rész eddig a tápanyag 30-60%-át tartja vissza. A KBVR élővilága páratlanul gazdag vízi növényekben és főleg madarakban, a hazánkban fellelhető madárfajok háromnegyede megtalálható itt, ezért a rendszer fokozottan védett tennészetvédelmi terület. A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton történeti-természeti értékeit a Bemutatóház kiállítása tárja a látogatók elé. Az épület közelében lévő kápolna, a Cyrill-Metod emlékoszlop, valamint régészeti feltárások a közel- és régmúlt emlékeit hangsúlyozzák. A ház kupolatermében a KBVR működését többféle üzemmódban bemutató légifelvétel kapott helyet, amely mind műszaki-vízvédelmi, mind pedig természetvédelmi szempontból alapvető felvilágosítást nyújt a Kis-Balatonról. Továbbsétálva a közeli régészeti feltárások alapján kap a látogató információt a terület történelméről, emlékeiről, a Kis-Balaton kialakulásáról. A víz alatti világot és Fekete István Tüskevárát dioráma és rövid filmek segítségével mutatják be. A festett képek között valósággal a természetben érezheti magát a látogató, különösen a sötét szobába lépve, ahol a „földerengő” csillagos égbolt alatt a mocsárvilág nappali és éjszakai hangjai teszik teljessé az élményt. A műszaki beavatkozás eredményeit interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az érdeklődők a vízvédelmi teremben. Itt látható még élőben web kamerák közvetítésével a Kis-Balaton belső, zárt világa. Az egyik emeleti teremben a Kis-Balatont, mint természetvédelmi területet mutatja be egy dioráma, a másik, emeleti helyiség jelenleg mind a gyerekek, mind a felnőttek körében kedvelt rajzterem. A Kis-Balaton bemutatóház - a Zalavár Zalaszabar összekötő út mentén található. Nyitva tartás: március 1-től október 31 -ig hétfő kivételével minden nap: 9-12 és 13-18 óra között. Források: Bendefy László-V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp.. 1969. Ligeti László: A Balaton cs szabályozása. Bp., 1974. Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Eger, 1998. Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története 1055- 2005. Bp., 2005. Balaton Minor Protection Scheme. To arrest - and possibly reverse - eutrophication in Lake Balaton, measures of strategic importance have been implemented in the 1980-ies. Crucial among these was the “Kis-Balaton (Balaton Minor) Protection Scheme” the aim of which was to restore the former filtering role and nature conservation character of the former marshes. The demonstration lodge presents a view of the historical-natural values of Kis-Balaton to the visitors. The diorama of the underwater ecosystem shows the fauna of the marshes, another revitalises the winter and summer ecosystems in the bogs with the help of digital sound effects. Schutzsystem Klein-Balaton. In den 1980er Jahren wurden wichtige Maßnahmen im Interesse der Rettung des Sees getroffen. Die bedeutendste darunter war das Programm „Schutzsystem Klein-Balaton", mit dem die einstige Filterrolle und der Naturschutzreservatcharakter des Klein-Balatons wieder hergestellt werden sollte. Das Ausstellungshaus präsentiert den Besuchern die historischen und Naturwerte des Klein- Balatons. In einem Diorama wird die Unterwasserwelt und die hiesige Fauna vorgestellt, ein anderes zeigt die Lebewesen der sommerlichen und winterlichen Schilflandschaft, begleitet von digitalen Toneffekten. Auch die besonderen Mittel und Gebrauchsgegenstände des Lebens in der Schilflandschaft wurden ausgestellt.
