Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)
Vízlépcső és vízerőmű – Ikervár
Vas megye keleti részén, Sárvártól alig hét kilométerre, a Rába folyó mellett fekvő ikervár évszázadokon át a Batthyányak birtokához tartozott. Már 18. századi források említést tesznek egy vízimalomról, mely ezen a folyószakaszon működött. A folyót rőzsegáttal duzzasztották és kb. 1200 m hosszú üzemvízcsatornán vezették a vizet az Ella-malomhoz, amely a Rába jobb partján, a Sótony felé vezető út mentén működött. Az 1890-es évek elején a GANZ-gyár két fiatal mérnöke, SzŰts Béla és Bánó László azt javasolták gr. Batthyány Lajosnak (1860-1951), az akkori fiumei kormányzónak, hogy létesítsen a helyszínen egy vízerőtelepet. A terv megvalósult: a gróf több társával együtt és egy svájci pénzügyi csoport támogatásával 1895-ben megalakította a Vasvármegyei Elektromos Müvek Rt.-t, amelynek első műszaki igazgatójává a híres mérnök-csillagászt, Gothard Jenőt (1857-1909) választották. (Gothard 1881- ben a Szombathely melletti Herényben, a családi birtokon saját csillagvizsgálót épített, és ott nemzetközileg is elismert eredményeket ért el az égitestek fényképezésében.) A Rába folyón, az erőmű előtt 6 krn-re Bánó László kiviteli tervei alapján 1895. szeptember 1- én kezdték meg a duzzasztó építési munkálatait. Eredetileg két lépcsőben szándékoztak kihasználni a Rába nyolc méteres esését, de végül kiderült, hogy egy vízlépcső alkalmazásával nagyobb hatásfokot lehet elérni. A felduzzasztott vizet (többszöri átépítés után a kivehető vízmennyiség ma 22 m-Vs) egy beeresztőzsilip segítségéveljuttatták a mesterségesen kialakított, 5390 m hosszú üzemvízcsatornába, amely megemelt gátak között vezetett az erőműhöz. Az ország első villamos erőművét 1896 végén helyezték üzembe (az ünnepélyes átadás 1897. június 4-én volt), s ekkortól a három svájci gyártmányú Escher Wyss turbina mindegyike két egyenáramú dinamót hajtott. (Ezek közül az egyik ma is megtekinthető az erőmű géptermében.) Az ugyancsak svájci René Thury villamos átviteli rendszerével termelt nagyfeszültségű egyenáramú energiát Szombathelyre és Sopronba továbbították. Ezzel üzemeltették a két városban az akkoriban forgalomba állított villamosokat. A Thury-féle rendszert a századforduló utáni évtizedben legyőzte a váltakozó áram, a transzformátor és a háromfázisú párhuzamos kapcsolású villamosener- gia-elosztás. Az eredeti gépeket 1924-1927 között cserélték ki a GANZ-gyár által gyártott turbinákra és generátorokra. A vízerőmű első nagyobb szabású újjáépítésére- a duzzasztómű fölötti Rába-szakasz átvágásaival - 1953-1955 között került sor. A felújítás terveit a V1ZITERV készítette el, s minthogy a turbinák is igen elöregedtek, a javításukkal kapcsolatos munkákat a vízerőtelep teljes víztelenítése mellett végezték el. A felújítás az erőmű három fő műtárgyára, a duzzasztóműre, a beeresztőzsilipre és természetesen a vízerőtelepre is kiterjedt. A következő nagy felújítás az 1990-es években vált szükségessé. A Francis-turbinákat - amelyeknek hatásfoka az eredetinek közel felére csökkent az eltelt hét évtized alatt 1994-95-ben a svéd FLYGT cég által gyártott, merülő turbinagenerátorokkal cserélték ki. Közben a tulajdonosi szerkezet is megváltozott: napjainkban a Vízerőmű Kft. birtokában üzemel az erőmű. Az utóbbi fél évtized alatt- az informatika vívmányait felhasználva - az egymástól távol eső műtárgyak és gépészeti berendezések irányítástechnikai fejlesztését is elvégezték. A központi épület emeletén, valamint gépházában, továbbá a szabadtéri kiállításon számos régi, muzeális berendezést őriztek meg. Az Ikervári vízlépcső és vízerőmű a vízerőhasznosítás egyik jelentős, megtekintésre igencsak érdemes hazai műszaki emléke. Források: Németh Endre: A millennium évében született - Az ikervári villamos erőmű. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1996. Kertui Ede (szerk.): Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Bp., 1963. Rujsz László: Ikervári Vízerőmű 1895-1995., Szombathely, 1995. Small hydro plant - Ikervár. The first water power station built in Hungary in 1895-96 on the Rába River consists of an upstream diversion weir, a 539 m long power canal enclosed between embankments and the power station using a flow of up to 22 m3/s under 8 m head. The various items of mechanical equipment, like gates, valves and turbines have been modernised repeatedly. Displays showing the history of water power development, the ecosystem and water management along the Rába River are exhibited in the power station building. Wassertreppe und Wasserkraftwerk - Ikervár. Es ist das erste Wasserkraftwerk Ungarns, erbaut zwischen 1895-96. Am Fluss Raab, 6 km vor dem Kraftwerk wurde das Stauwerk errichtet, das das Gefälle von 8 m des Flusses nutzbar macht. Das aufgestaute Wasser gelangt über einen 5.390 m langen Betriebswasserkanal, zwischen erhöhten Dämmen zum Kraftwerk. Die entnehmbare Wassermenge beträgt heute 22 m3/s. Die maschinenbaulichen und Energieerzeugungseinrichtungen wurden mehrmals umgebaut. Im Kraftwerk kann eine Ausstellung über die Geschichte der Nutzbarmachung der Wasserenergie, über die Lebewelt der Raab und die Wasserwirtschaft des Flusses besichtigt werden. 50.
