Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Vízlépcső és vízerőmű – Ikervár

Vas megye keleti részén, Sárvártól alig hét kilo­méterre, a Rába folyó mellett fekvő ikervár év­századokon át a Batthyányak birtokához tartozott. Már 18. századi források említést tesznek egy ví­zimalomról, mely ezen a folyószakaszon műkö­dött. A folyót rőzsegáttal duzzasztották és kb. 1200 m hosszú üzemvízcsatornán vezették a vizet az Ella-malomhoz, amely a Rába jobb partján, a Sótony felé vezető út mentén működött. Az 1890-es évek elején a GANZ-gyár két fiatal mérnöke, SzŰts Béla és Bánó László azt javasolták gr. Batthyány Lajosnak (1860-1951), az akkori fi­umei kormányzónak, hogy létesítsen a helyszínen egy vízerőtelepet. A terv megvalósult: a gróf több társával együtt és egy svájci pénzügyi csoport támo­gatásával 1895-ben megalakította a Vasvármegyei Elektromos Müvek Rt.-t, amelynek első műszaki igazgatójává a híres mérnök-csillagászt, Gothard Jenőt (1857-1909) választották. (Gothard 1881- ben a Szombathely melletti Herényben, a családi birtokon saját csillagvizsgálót épített, és ott nemzet­közileg is elismert eredményeket ért el az égitestek fényképezésében.) A Rába folyón, az erőmű előtt 6 krn-re Bánó László kiviteli tervei alapján 1895. szeptember 1- én kezdték meg a duzzasztó építési munkálatait. Eredetileg két lépcsőben szándékoztak kihasz­nálni a Rába nyolc méteres esését, de végül kide­rült, hogy egy vízlépcső alkalmazásával nagyobb hatásfokot lehet elérni. A felduzzasztott vizet (többszöri átépítés után a kivehető vízmennyiség ma 22 m-Vs) egy beeresztő­zsilip segítségéveljuttatták a mesterségesen kialakí­tott, 5390 m hosszú üzemvízcsatornába, amely meg­emelt gátak között vezetett az erőműhöz. Az ország első villamos erőművét 1896 végén helyezték üzem­be (az ünnepélyes átadás 1897. június 4-én volt), s ekkortól a három svájci gyártmányú Escher Wyss turbina mindegyike két egyenáramú dinamót hajtott. (Ezek közül az egyik ma is megtekinthető az erőmű géptermében.) Az ugyancsak svájci René Thury vil­lamos átviteli rendszerével termelt nagyfeszültségű egyenáramú energiát Szombathelyre és Sopronba továbbították. Ezzel üzemeltették a két városban az akkoriban forgalomba állított villamosokat. A Thury-féle rendszert a századforduló utáni évtized­ben legyőzte a váltakozó áram, a transzformátor és a háromfázisú párhuzamos kapcsolású villamosener- gia-elosztás. Az eredeti gépeket 1924-1927 között cserélték ki a GANZ-gyár által gyártott turbinákra és generátorokra. A vízerőmű első nagyobb szabású újjáépítésére- a duzzasztómű fölötti Rába-szakasz átvágásaival - 1953-1955 között került sor. A felújítás terveit a V1ZITERV készítette el, s minthogy a turbinák is igen elöregedtek, a javításukkal kapcsolatos munká­kat a vízerőtelep teljes víztelenítése mellett végezték el. A felújítás az erőmű három fő műtárgyára, a duz­zasztóműre, a beeresztőzsilipre és természetesen a vízerőtelepre is kiterjedt. A következő nagy felújítás az 1990-es években vált szükségessé. A Francis-turbinákat - amelyek­nek hatásfoka az eredetinek közel felére csökkent az eltelt hét évtized alatt 1994-95-ben a svéd FLYGT cég által gyártott, merülő turbinageneráto­rokkal cserélték ki. Közben a tulajdonosi szerkezet is megváltozott: napjainkban a Vízerőmű Kft. birto­kában üzemel az erőmű. Az utóbbi fél évtized alatt- az informatika vívmányait felhasználva - az egy­mástól távol eső műtárgyak és gépészeti berendezé­sek irányítástechnikai fejlesztését is elvégezték. A központi épület emeletén, valamint géphá­zában, továbbá a szabadtéri kiállításon számos ré­gi, muzeális berendezést őriztek meg. Az Ikervári vízlépcső és vízerőmű a vízerőhasznosítás egyik jelentős, megtekintésre igencsak érdemes hazai műszaki emléke. Források: Németh Endre: A millennium évében született - Az ikervári villamos erőmű. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közle­mények, 1996. Kertui Ede (szerk.): Magyarország nagyobb vízépítési mű­tárgyai. Vízlépcsők. Bp., 1963. Rujsz László: Ikervári Vízerőmű 1895-1995., Szombathely, 1995. Small hydro plant - Ikervár. The first water power station built in Hungary in 1895-96 on the Rába River consists of an upstream diver­sion weir, a 539 m long power canal enclosed between embankments and the power station using a flow of up to 22 m3/s under 8 m head. The various items of mechanical equipment, like gates, valves and turbines have been mod­ernised repeatedly. Displays showing the histo­ry of water power development, the ecosystem and water management along the Rába River are exhibited in the power station building. Wassertreppe und Wasserkraftwerk - Ikervár. Es ist das erste Wasserkraftwerk Ungarns, erbaut zwischen 1895-96. Am Fluss Raab, 6 km vor dem Kraftwerk wurde das Stauwerk errichtet, das das Gefälle von 8 m des Flusses nutzbar macht. Das aufgestaute Wasser gelangt über einen 5.390 m langen Betriebs­wasserkanal, zwischen erhöhten Dämmen zum Kraftwerk. Die entnehmbare Wassermen­ge beträgt heute 22 m3/s. Die maschinenbau­lichen und Energieerzeugungseinrichtungen wurden mehrmals umgebaut. Im Kraftwerk kann eine Ausstellung über die Geschichte der Nutzbarmachung der Wasserenergie, über die Lebewelt der Raab und die Wasserwirtschaft des Flusses besichtigt werden. 50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom