Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Tizenhárom dunakanyari település védekezik az ár ellen Népszabadság Online, 2006. március 31. A Dunakanyar felkészül az árra. Néhány településen, mint Visegrádon és Kisorosziban, már önkéntesek is bekapcsolódtak a védekezésbe. Jelenleg hozzávetőleg 2500-an dolgoznak a gátakon, de ha kell, akár ötezer környékbeli lakost is mozgósítani lehet — közölte a Pest Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Az áradások Szlovákiát is próbára teszik. Négy ember halt meg péntekig a hirtelen olvadások miatti áradásokban Szlovákiában, ahol elsősorban a kisebb patakok nem tudják elvezetni a vizet. A Duna Pozsonynál kis területen elárasztotta a rakpartot, a Myjava elsodort egy betonhidat, a Hernád, a Bodrog, a Latorca, a Tisza, a Poprád, a Vág és a Nyitra folyók vize is sok kárt tett a lakóépületekben, termőföldekben. Eddig több mint hatszáz lakóház került víz alá. Szentendre polgármestere közölte: a folyamatosan növekvő vízszint elleni küzdelemben már 150 katona, és a helyi tűzoltóság emberei is részt vesznek, homokzsákokkal védik a mélyebben fekvő területeket. Az ár az előrejelzések szerint tovább emelkedik, ezért a térség kilenc településére a védelem megrendelt 180 ezer homokzsákot, aggregátorokat, 300 lapátot és ezer fáklyát is, hogy éjszaka is dolgozhassanak az emberek. Szivárgás, csurgás A szivárgás talajszemcsék közötti lassú, legtöbbször lamináris vízmozgás. A csurgás az árvízvédelmi töltés rézsűjén vagy talpának közelében jelentkező, koncentrált vízkifolyás, heves szivárgás. A mentett oldal töltésközeli fedőrétegének megemelése és áttörése alakjában jelentkező talpjárati csurgás összetéveszthető a buzgárral. A megáradt folyó és a talpcsurgás vizének hőmérséklet-azonossága valószínűsíthet csurgást, eltérése pedig buzgárt. Visegrád. A Fő utcai burkolat felszakadása Ellennyomó medence-rendszer a Fő utcai burkolat felszakadásnál Ellennyomó medence Árvízvédekezés esetén az árvízvédelmi töltés mentett oldali rézsűlába, és az attól 20-25 m távolságra épített, a töltésbe kötött 0,6-1,5 m magas szorítógát közötti térség, vagy egy buzgár köré, annak elfogására épített védmű medencéje. Az ellennyomó medence vízoszlopa tart egyensúlyt a külvíz felfelé ható nyomásával. Fakadó víz Magasabb felszínű víztérből az alacsonyabb terepre szivárgó, járatokon át, anyagkimosás nélkül feltörő víz, vagy a nyomás tovaterjedése által fölemelt talajvíz. A külső víz és a fakadó víz hőmérsékletének azonossága átszivárgásra, míg a különbsége talajvíz- szint-emelkedésre utal. Árhullámok gyakori kísérő jelensége, de a magas vezetésű öntözőcsatornák és a duzzasztott folyószakaszok környezetében is gyakran előfordul. Kisoroszi A Szentendrei-sziget északi csúcsán, a KDVKO- VIZIG működési területén fekvő település eredete a rómaiakig vezethető vissza, akik a falu határában erődöt építettek (Hosszúréti-dűlő). Mai elnevezését egyesek szerint az Ukrajnából Könyves Kálmán királymink idején érkező telepesekről kapta. Nevét 1394- ben említették Orosz néven, 1631-ben pedig II. Ferdinand kiváltságlevelében Kisoroszi-falvaként szerepelt. A török világ után ez a terület a visegrádi koronauradalomhoz tartozott. A XX. század eleji 1000 körüli lélekszám napjainkra 779-re csökkent, de nyaranta a szőlőhegyein épült üdülőfalu lakóival, a védett, ősfás szigetorr sátorozóival, vízitúrázóival együtt 3-4 ezerre növekedik. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja. Kisoroszi utcarészlet Negyven éve nem áradtak ennyire a folyók Hír Tv, 2006. március 31. 16:10 A Hemád és a Sajó áradása miatt több út járhatatlanná vált Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem lehet közlekedni a Novajidrány-Vizsoly, a Sajólád-Bőcs, a Pere-Hernádszentandrás közötti út egy-egy szakaszán. Lezárták a Sajóivánka és Sajókaza közötti út egy szakaszát, valamint a sajóörösi bekötőutat is.
