Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 12. A Lónyay-főcsatorna átázott védvonalán folytatták a töltés bordás megtámasztását és a hullámverés elleni védekezést. A Tisza tetőzése miatt lezárták a tiszafüredi vasúti hidat. A MÁV több vonalán is sebesség- korlátozást léptetett életbe. A Közép-Tiszán Nagykörű térségében az anyitai holtmeder-keresztezés bordás megtá­masztásán dolgoznak. A KÖRKÖVIZIG területén, a Hármas-Körös hullámterében lévő bokányi duzzasztómű rak­tárépületét nyúlgáttal vették körül, az épület és a benne lévő duzzasztóművi felszerelések vé­delme érdekében. Az ATIKÖVIZIG működési területén a várha­tó elhúzódó árvízvédekezésre történő felkészü­lés jegyében végzik az ideiglenes védművek ki­építését, az előrejelzett vízszintekhez igazodva. Árvízi szemlét tartottak a Tisza magyar—szerb közös érdekű szakaszán. 19:00 A dunai védekezés befejeztével az EDUKÖVIZIG 36 átvezényelt munkatársa a KÖTIKÖVIZIG-nél munkára jelentkezett. Szerda Emléktábla Tószegen A Tisza bal parti fővédvonal magasítása Óballánál Centinként apad a Tisza Tokajnál origo.hu, 2006. április 12.18:28 Nagyon lassan, de apad a Tisza Tokajnál. Délután másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültsé­get. A rendkívüli időjárási viszonyok jelentősen meg­nehezítik a védekezési munkákat a gátakon. A Tiszán és a Bodrogon néhol egyméteres hullámok „csap­kodják” a töltést, megbontva a gátakat és csökkentve a védképességet. A viharos erejű szél miatt több he­lyen fóliaten'téssel védekeznek a hullámverés ellen, amely több helyen felszaggatta a már lerakott fóliát. Ha lassan is, de apad a Bodrog Sárospataknál Nagykörű A KÖTIKÖVIZIG működési területén, a Tisza jobb partján fekvő, monostorral rendelkező telepü­lés az 1300-as években a Gutb-Keled nemzetségbeli Eothar báné volt. 1318-ban Karolj Róbert király „Kürümonostora” néven Kompolty Péter tárnokmes­ternek adományozta a birtokot, mely a török kiűzé­se után a kincstárra és egy Enc^ingernevű osztrák ka­tonatisztre szállt. 1856-ban, a Tisza szabályozása ré­vén, megváltozott a község földrajzi helyzete. Át­vágták a túlfejlett Tisza-kanyarokat, majd — az 1852- ben alapított Heves—Szolnok—J ászvidéki Ármente­sítő Társulat munkálatainak eredményeképpen — gá­takat építettek a mélyebben fekvő részek védelmére. Az 1876-os nagy tiszai árvíz után jelentős mérték­ben emelni kellett a település határait addig védő töl­téseket. A XIX. század végén Petrovay György földbir­tokos honosította meg a községben a germersdorfi cseresznyét, amelyről azóta is híres Nagykörű. Itt látható az ország egyeden cseresznyefa-gyűjtemé­nye, amely közel száz fajta fát katalogizál. Napjaink­ban a nagykörűi cseresznye védett márkanév. A Ti­sza közelségének köszönhetően Nagykörű a falusi turizmus egyik célpontja. A település évek óta a vi­zes élőhelyeken folytatható hagyományos ártéri gaz­dálkodás újraélesztésének egyik kísérleti helyszíne. Nagykörű, községháza Árvízi hossz-szelvény Árvízszintek ábrázolása a vízfolyás hosszát mutató (folyókilométer) értékek függvényében. Az ábrázolt vízszintek — egyebek mellett — egy árvíz adott idő­pontjának, egy árvíz tetőzéseinek, az eddigi legma­gasabb vízállásoknak vagy azonos előfordulási való­színűségű vízállásoknak értékeit szemléltethetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom