Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
<*« B udapest, IV. kerület, Komp utcai árvízvédelmi fal Ellennyomó-medence-sor Esztergomban, a Kis-Duna partfala mentén A Komp utcai árvízvédelmi falon és alatta átszivárgó víz tovaterjedését meggátló homokzsákos elzárás A Komp utcai IX. számú árvízvédelmi kapu betétgerendás lezárása A Duna „száraz” adatai A Duna - vízgyűjtőterületének nagyságát és teljes hosszát tekintve — a Volga után Európa második legnagyobb folyója. A 2860 kilométeres folyóhossz egyébként a világranglista huszonegyedik helyéhez elegendő. A Duna a németországi Fekete-erdőtől indulva a Fekete-tengerbe torkollva összesen kilenc országon folyik-hömpölyög keresztül. 800 ezer négyzetkilométernyi vízgyűjtőjén tizennyolc állam mintegy 82 millió polgára él, tehát a kontinenslakók több mint 12 százaléka közvedenül érzékelheti a Duna hatását. Ha a térképen végigkövetjük a folyó vízgyűjtőjét, láthatjuk, hogy a tizennyolc állam közül egyedül Magyarország található ott teljes területével (93 ezer km2), de Ausztria, Szlovákia és Románia 97 százalékos területi részaránya is igen magas. Kívülük még Németország, Csehország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Jugoszlávia, Bulgária, Moldávia, valamint Ukrajna területi részesedése jelentős. A további öt országot (Svájc, Olaszország, Lengyelország, Albánia és Macedónia) már csak a hidrológiai precizitás kedvéért kell megemlíteni, hiszen a területükre eső csapadéknak — némi túlzással — már csak cseppjei jutnak el a Dunába. A sokféle nép és nemzet, vallás és kultúra összekapcsolása révén a világon egyedülálló szerepet tölt be a Duna. Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy a nagy európai folyók közül — változatos úton, nagy távolságot bejárva — egyedül a Duna tart nyugat felől keletre. Legnagyobb folyónk a Duna—Majna-Rajna- csatorna megnyitását követően a Fekete-tengert és az Északi-tengert összekötő, mintegy 3500 kilométeres transzkontinentális víziút-rendszer keleti gerincévé vált. Nem mindegy, hogy a kereskedelmi hajóforgalomnak milyen akadályokat kell leküzdenie az adott folyószakaszokon, hiszen tudvalevő, hogy a jövőben a nemzetközi áruforgalom egyre jelentősebb részét vízi úton juttatják el majd rendeltetési helyére. A 417 kilométeres magyar Duna-szakasz nagyobb városai: Győr, Komárom, Esztergom, Budapest, Dunaújváros, Baja, Mohács. Több mint 2,5 millió ember él az országban a folyó közvetlen közelében; ez a teljes magyar lakosság közel egynegyede. Ezzel a körülménnyel magyarázható, hogy a folyó e szakaszának 90 százaléka szabályozott, hiszen az itt megtestesülő nemzeti értékeket nem lehet kitenni az időszakosan jelentkező dunai árvizek pusztításainak.
