Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 4. A kormány 12 pontos árvízvédelmi cselekvési programot fogadott el annak érdekében, hogy gyorsan és bürokrácia-mentesen lehessen segíteni az árvízi védekezést, illetve később a helyreállítási munkálatokat — jelentette be Gjurcsány Ferenc miniszterelnök a kabinet ülését követően, az OMIT budapesti központjában tartott sajtó- tájékoztatón. 10:00 A Duna nagymarosi vízmércéjén észlelt 714 cm-es tetőzéssel egy időben Visegrádon, a Rév utcában, az aluljáró támfala mellett hirtelen felszakadt az út aszfaltburkolata, és nyolctíz méter hosszúságban, mintegy hatvan centiméter magasságban feltört a víz. A radikális vízbetörés ellensúlyozására többszörös biztonságú lokalizációs művet létesítettek. A Sió torkolatánál déltől, illetve a folyó további szakaszain egészen Sióagárdig 18 órától másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Megkezdték a Sió-árvízkapu egyes - a működtetés szempontjából fontos - létesítményeinek bevédését.. 13:00 A Duna vízszintje Bajánál meghaladta a III. fokú (900 cm) árvízi készültségi szintet. A belvízzel elöntött terület nagysága jelenleg 172 ezer hektár, ebből 86 ezer hektár vetés-szántó. Az elmúlt napon 165 szivattyútelep és 8 szállítható szivattyú üzemelt 273 m3/s névleges kapacitással. A 12 KÖVIZIG 91 védelmi szakaszából 70 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség. Jelenleg 31 vízgazdálkodási társulat és 135 önkormányzat területén rendeltek el védelmi munkálatokat. A védekezés során az elmúlt 24 órában 821 ember 238 gépkocsit és 56 munkagépet vett igénybe. A belvízvédekezés költsége az év elejétől meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Kedd 12 pontos árvízvédelmi cselekvési programot fogadott el a kormány MTI, 2006. április 4. 12:38, GREENFO, 19:20 A gyors és bürokráciamentes segítségnyújtás érdekében 12 pontos Árvízvédelmi Cselekvési Programot fogadott el a kormány mai ülésén, megállapítva, hogy az árvízi védekezésnek nincs pénzügyi akadálya, s a védekezéshez szükséges emberi erőforrások is biztosítottak. Ennek megfelelően: 1. A kormány úgy határozott, hogy a pénzügyminiszter köteles azonnal átutalni a vízügyi szakemberek által jelzett, az árvízi védekezéshez szükséges összegeket. Az ehhez szükséges költségvetési előirányzatot felülről nyitottá teszi, vagyis haladéktalanul biztosítja az igények szerinti kifizetéseket. 2. A kormány 300 millió forintos Árvízi Készpénzalap létrehozásáról döntött. Ebből az alapból készpénzben nyújt gyorssegélyt azoknak a polgároknak, akiknek lakhatását, hétköznapi biztonságát teszi lehetedenné a rendkívüli árvíz. A készpénzben fizetendő gyorssegélyt az érintett települések önkormányzatain keresztül folyósítják; ennek során a belügyminiszter gondoskodik a vis maior előleg-kérelmek soron kívüli elbírálásáról. 3. A gazdák gyors megsegítése érdekében a kormány úgy határozott, hogy a területalapú támogatások az ár- és belvízzel borított területeken gazdálkodók számára is kifizethetők. 4. A kormány kedvezményes hitelprogramot indít az árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek gyors megsegítésére. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt. 40 milliárd forint, huszonöt éves lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt nyújt számukra. Annak érdekében, hogy az elemi kárt szenvedett térségekben működő gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, természetes személyek számára ne jelentsen túlzott terhet a kölcsön visszafizetése, a kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a 40 milliárd forintos hitelre biztosítson árfolyam-garanciát. 5. Áz önkormányzati utakban keletkezett árvízi károk gyors helyreállítása érdekében a kormány - a vis maior keret terhére — a 70 százalékos mértékben nyújtható támogatás mértékét 90 százalékra emeli. 6. A kormány a meghirdetett közmunkaprogramban foglalkoztatott 25 ezer főből 20 ezer embert az ár- és belvíz-védekezési feladatokra irányít, az önkormányzatokkal együttműködve. A közhasznú munkára 11 milliárd forint forrást biztosított, amit az érintett önkormányzatok haladéktalanul igénybe vehetnek. 7. A kormány az árvíz- és belvízvédelmi közmunkaprogram keretében foglalkoztatott háromezer fős létszámot a védekezési feladatok ellátására hatezerre növeli, s ehhez 2 milliárd forint forrást biztosít a költségvetésből. 8. A kormány hatezer katonából ezer főt a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokhoz, 815 határvadászt pedig 24 órásos váltásos rendszerben a kárhelyszínekre csoportosít. Ötezer rendőrt a védekezés helyszíneire irányít, a rendőri feladatok ellátására. 9. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter intézkedik arról, hogy a szállítási járműveket a nem veszélyeztetett megyékből az árvízzel sújtott településekre irányítsák. 10. A belügyminiszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter - a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködve — felhívják az árvíz által érintett települési önkormányzatokat, hogy válasszanak partner-települést, a közvetlen segítségnyújtás céljából. 11. A kormány az oktatási miniszteren keresztül felkéri apedagógusokat, hogy az érintett településeken ügyeleti rendszerben is tegyék lehetővé a gyermekek felügyeletét, megkímélve őket az árvíz okozta veszélyektől. 12. A kormány felhívta a Magyar Posta Rt-t, hogy az árvíz miatt elzárt területeken a katasztrófavédelem szállítóeszközeivel biztosítsa a postai szolgáltatásokat, kiemelten kezelve a nyugdíjak kifizetését és a segélyek eljuttatását a rászorulóknak. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1895. évi tiszai árvíz kialakításában — éppen úgy, mint 75 évvel később, 1970-ben — a Szamos, a Körösök és a Maros játszottak döntő szerepet. A szegedi tetőzés a Maros árhullámának hatására 37 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Ennek ellenére számottevő elöntés már csak Szeged alatt fordult elő. Csaknem fél évszázad ármentesítő, vízszabályozó munkáját követően 1895-ben vonult le a Tiszán az első olyan nagy árvíz, amelynél a károk — a korábbiakhoz képest — már mérsékeltek voltak. 1895-öt követően — a hatalmas munkálatok eredményeinek köszönhetően — a kiépített tiszai töltéseken számottevő gátszakadás már nem fordult elő.
