Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 4

Kedd

10:00 Tetőzött az árhullám Nagymarosnál 714 cm-es vízállással, 7 cm-rel a 2002. évi LNV szintje felett, valamint Szentendrénél (758 cm, 10 cm-rel az LNV felett). Budapestnél a vízállás elérte a 858 cm-t (10 cm-rel haladta meg a 2002. évi LNV-t) és a folyó még mindig lassan árad.

A számított tetőző vízhozam a Dunán Nagymarosnál 9050 m-Vs, Budapestnél 8570 m3/s.

A Duna árhullámképe Nagymarosnál

A dunai árhullám tetőző vízhozamai és a lefolyt vízmennyiségek

1 oooo 9 /s)

: - Nagymaros 8000 1 - Vác

= - Budapest 6000 '

Lefolyt víztömegek (km ): Nagymarosi szelvényben: 8,48 Váci szelvényben: 5,64

Budapesti szelvényben: 8,37

LNQ (m /s) Dátum Nagymaros 9050 2006.04.04.10 óra

Vác 5850 2006.04.04.14 óra

Budapest 8570 2006.04.04.16 óra

t-COI/)NO>T-(N^COCOOCN^(DCOOCM

(\l(MCM(N(N(OOOOOr-T-r-r-r-(NC'l

ooooooooooooooooo

A katasztrófavédelem vízkárelhárítással kapcsolatos feladatai

Jelentős árvízi védekezés esetén — a töltéseken, védvonalakon adódó közvetlen vízügyi műszaki feladatokon túl — számos más, sokszor igen súlyos teendőt is el kell látni. Ezek között különösen fontosak az úgynevezett lakosságvédelmi feladatok, például

— a lakosság figyelmeztetése, tájékoztatása, riasztása;

— a lakosság esetleges kimenekítése vagy kitelepítése, ideiglenes elhelyezése, ellátása;

— a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen az ivóvíz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszer készletek, az állatállomány stb.) biztosítása, illetve védelme;

— a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás;

— az úgynevezett helyi vízkárelhárítás, azaz egyes házak vagy más, magánérdekeltségű létesítmények védelme (például homokzsákokkal való körülrakása).

Ezek döntően önkormányzati feladatok, amelyekben a polgármestert - mind a felkészülés időszakában, mind a közveden védekezés idején — szakmai-szakigazgatási szervezetek támogatják, elsősorban a katasztrófavédelmi szervezet, és annak keretein belül, bizonyos speciális feladatok (köztük a helyi szivattyúzás) ellátására a tűzoltóság. Ha a helyi erőforrások nem teszik lehetővé ezeknek a feladatoknak az ellátását, akkor a központi erőforrások bekapcsolása, koordinációja is a katasztrófavédelmi szervezet (megyei igazgatóságok és a BM Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság) feladata.

Ezeket a feladatokat a következő fontosabb jogszabályok határozzák meg: 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről, 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a másutt már összefoglalt fontosabb árvíz- és belvízvédelmi jogszabályok.