Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 4. Éjféltől Esztergomnál tíz órán keresztül 766 cm-rel tetőzött a Duna (a 2002. évi LNV 771 cm volt). A Duna magyarországi felső szakaszán meg­indult az apadás, mértéke azonban még nem jelentős. 3:00 Szobnál tetőzött a Duna 686 cm-es vízál­lással, 2 cm-rel a 2002. évi LNV szintje felett. 4:00 Budapesten a Duna vízállása 855 cm-es re­kordmagasságot ért el, már 7 cm-rel haladja meg az eddigi maximumot, és lassan tovább árad. Szentendre déli részén az éjjel buzgár keletke­zett. A KDVKÖVIZIG nagy erőkkel vonult a helyszínre. A víz felőli oldalon hat búvár elzárta a beömlő nyílást, a mentett oldalon két sorban homokzsákokkal vették körbe a buzgárt. 7:00 Folyóink állami kezelésű védvonalain or­szágosan összesen 2854 km hosszon van árvíz- védelmi készültség. Az elmúlt 24 órában 11 KÖVIZIG területén végeztek árvízvédelmi munkálatokat. Minden­nek becsült költsége 253 millió forint volt. A védekezésben 4821 ember vett részt, 848 gép és szállítóeszköz igénybevételével. Az év eleje óta az árvízvédekezés költsége megközelítette az 1,4 milliárd forintot. 7:00 A Balaton vízállása 114 cm, a vízeresztés mértékét a Duna árvize miatt tovább csökken­tik 10 m3/s-ra. A Velencei-tó vízállása 168 cm. A vízeresztés szünetel. A Duna bal partján, Budapest alatt megkezd­ték a solt-hartai és a dunapataji nyári gátak erősítését, a mögöttes mezőgazdasági terület nagy értékére való tekintettel. Kedd Árvízvédelmi készültségek április 4-én reggel Rendkívüli a készültség — a kormány tegnapi döntése ér­telmében — a Komárom és Tass közötti Duna szakaszon, valamint az Ipoly torkolati szakaszán — összesen 158 km hosszon az állami főműveken, valamint Budapesten 84 km-en, az önkormányzati védműveken. III. fokú készültség összesen 1332 km hosszon van: a Duna mentén az alsó Szigetközben Komáromig és Tasstól a déli országhatárig a bal parton; a Rába alsó és középső, a Mosoni-Duna alsó szakaszán, a Marcal torko­lati töltésein, továbbá a Tiszán Vásárosnamény és Tisza­füred között, a Lónyay-főcsatornán, a Bodrogon, a Ket­tős- és a Fekete-Körösön, a Hármas-Körös felső szaka­szán, a Sebes-Körös és a Berettyó torkolati szakaszán, va­lamint a Hortobágy—Berettyó védvonalain. II. fokú a készültség összesen 614 km hosszon; a Duna mentén Érd és a déli országhatár között a jobb par­ton, a Tisza Vásárosnamény feletti és Kisköre—Szolnok közti szakaszán, a Hernádon, a Takta mentén, a Fehér- Körösön, valamint a Hármas-Körös alsó szakaszán. I. fokú a készültség összesen 750 km hosszon; a Du­nán Rajka és Dunaremete között, a Rábca alsó szakaszán, a Tiszán Szolnok alatt az országhatárig, valamint a Sajó, a Szamos, a Kraszna, a Tárná és a Maros védvonalain. A vízjárási helyzet várható alakulása Országos Ví^jelsp Szolgálat előrejelzése Ma reggel a Dunakanyarban tetőzött az elhúzódó dunai ár­hullám: Esztergom (5 cm-rel LNV alatt) és Nagymaros (7 cm-rel LNV felett) reggeli vízállásai mindenképpen tető­zésnek tekinthetők. A vízszintek alakulását a szlovákiai mellékfolyók apadása is befolyásolja. Budapestnél a víz­szint már alig változik, szerda reggelig pedig nem várható érzékelhető apadás. Az elhúzódó felső tetőzések hatására lejjebb is LNV (1965) közeli vízállások valószínűsíthetőek. A Felső-Tiszáról levonuló árhullám vízállásai Zá­hony—Dombrád között elérhetik a II. fokozat, lejjebb Sze­gedig a III. fokozat szintjét. A Bodrog hazai szakaszán a III. fokú szinteket tartó­san meghaladó vízszintek várhatók. A Hemád alsó szaka­szán a II. fokú szint feletti vízszintek április 5-dikét követő­en az I. fok alá csökkennek. A Körösök vízrendszerén, a Fehér- és Fekete-Körö­sön — az újabb gyors vízszint-emelkedések hatására — ismét III. fokú szint feletti vízállások alakulnak ki. A Hármas- Körösön még III. fokú szint feletti vízállások várhatók. A Maroson április 7-től Makónál, a vízszint fokozatos emelkedése miatt, a III. fokú készültségi szintet meghaladó vízállásokra számítanak. Szemelvények a Corpus Iuris Hungarici* szabályozásának árvízvédelmi rendelkezéseiből Az árvízveszély elleni védekezések és az azok­ra vonatkozó jogi szabályozás — a vizek hasz­nosítására irányuló rendelkezések mellett — ak­kor jelent meg a Corpus Iuris szabályozásában, amikor a IV. Béla alatt letelepedett, főként me­zőgazdaságból élő községeknek védekezniük kellett az árvizek ellen. Az igen jelentős rendelkezésnek minősíthe­tő 1569. évi XXI. törvénycikk elrendelte, hogy a Csallóközben emeljék meg a gátakat, „mivel a Dunának gyakori és igen nagy kiáradásai köztu­domásúak, amelyek ebben és a múlt évben is az egész Csallóköz szigetnek kárt okoztak. Jövőre az ilyen károknak az elhárítása szükséges, hogy a régi gátakat és töltéseket, amelyek a vízkiön­tést feltartóztatták, de elromlottak; ismét kija­vítsák és némely helyen megújítsák”. Nem műszaki, hanem más jellegű szabályo­zást tartalmazott Miksa decretuma, amelyben „a közerők igénybevételéről” rendelkezett; Po­zsony és Komárom vármegyék jobbágyai ti­zenkét napi munkának a felét a töltések kiigazí­tására voltak kötelesek fordítani. Mátyás 1613-ban elrendelte a Tisza és más folyók kiöntése elleni védekezést, töltések építé­sét írva elő. A decretum így szól: „A Tisza kiön­tözéseivel szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben ez a folyó kiáradni szo­kott, a saját javak megmaradása érdekében egy­más között határozzanak.” (A decretumból egy­értelmű, hogy az árvizek elleni védelem nem az állam, hanem az abban közvetlenül érdekeltek feladata volt ezekben az évszázadokban.) Mária Terézia volt az, aki 1751-ben — víz­hasznosítási célokból — elrendelte a káros mal­mok megszüntetését, árvízvédelmi okokra hi­vatkozva; „mivel a víz gyorsabb lefolyása aka­dályoztatva van általuk”, emellett a malmok a mellettük lévő területeket is elposványosítják, mocsarasítják. * A Corpus luris Hungarici magyar törvénytár, a ma­gyar országos törvényeknek (dectera) a gyűjteménye, mely az első „jogszabályoktól” 1945-ig bezáróan tartal­mazza törvényeinket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom