Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 4. Éjféltől Esztergomnál tíz órán keresztül 766 cm-rel tetőzött a Duna (a 2002. évi LNV 771 cm volt). A Duna magyarországi felső szakaszán megindult az apadás, mértéke azonban még nem jelentős. 3:00 Szobnál tetőzött a Duna 686 cm-es vízállással, 2 cm-rel a 2002. évi LNV szintje felett. 4:00 Budapesten a Duna vízállása 855 cm-es rekordmagasságot ért el, már 7 cm-rel haladja meg az eddigi maximumot, és lassan tovább árad. Szentendre déli részén az éjjel buzgár keletkezett. A KDVKÖVIZIG nagy erőkkel vonult a helyszínre. A víz felőli oldalon hat búvár elzárta a beömlő nyílást, a mentett oldalon két sorban homokzsákokkal vették körbe a buzgárt. 7:00 Folyóink állami kezelésű védvonalain országosan összesen 2854 km hosszon van árvíz- védelmi készültség. Az elmúlt 24 órában 11 KÖVIZIG területén végeztek árvízvédelmi munkálatokat. Mindennek becsült költsége 253 millió forint volt. A védekezésben 4821 ember vett részt, 848 gép és szállítóeszköz igénybevételével. Az év eleje óta az árvízvédekezés költsége megközelítette az 1,4 milliárd forintot. 7:00 A Balaton vízállása 114 cm, a vízeresztés mértékét a Duna árvize miatt tovább csökkentik 10 m3/s-ra. A Velencei-tó vízállása 168 cm. A vízeresztés szünetel. A Duna bal partján, Budapest alatt megkezdték a solt-hartai és a dunapataji nyári gátak erősítését, a mögöttes mezőgazdasági terület nagy értékére való tekintettel. Kedd Árvízvédelmi készültségek április 4-én reggel Rendkívüli a készültség — a kormány tegnapi döntése értelmében — a Komárom és Tass közötti Duna szakaszon, valamint az Ipoly torkolati szakaszán — összesen 158 km hosszon az állami főműveken, valamint Budapesten 84 km-en, az önkormányzati védműveken. III. fokú készültség összesen 1332 km hosszon van: a Duna mentén az alsó Szigetközben Komáromig és Tasstól a déli országhatárig a bal parton; a Rába alsó és középső, a Mosoni-Duna alsó szakaszán, a Marcal torkolati töltésein, továbbá a Tiszán Vásárosnamény és Tiszafüred között, a Lónyay-főcsatornán, a Bodrogon, a Kettős- és a Fekete-Körösön, a Hármas-Körös felső szakaszán, a Sebes-Körös és a Berettyó torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy—Berettyó védvonalain. II. fokú a készültség összesen 614 km hosszon; a Duna mentén Érd és a déli országhatár között a jobb parton, a Tisza Vásárosnamény feletti és Kisköre—Szolnok közti szakaszán, a Hernádon, a Takta mentén, a Fehér- Körösön, valamint a Hármas-Körös alsó szakaszán. I. fokú a készültség összesen 750 km hosszon; a Dunán Rajka és Dunaremete között, a Rábca alsó szakaszán, a Tiszán Szolnok alatt az országhatárig, valamint a Sajó, a Szamos, a Kraszna, a Tárná és a Maros védvonalain. A vízjárási helyzet várható alakulása Országos Ví^jelsp Szolgálat előrejelzése Ma reggel a Dunakanyarban tetőzött az elhúzódó dunai árhullám: Esztergom (5 cm-rel LNV alatt) és Nagymaros (7 cm-rel LNV felett) reggeli vízállásai mindenképpen tetőzésnek tekinthetők. A vízszintek alakulását a szlovákiai mellékfolyók apadása is befolyásolja. Budapestnél a vízszint már alig változik, szerda reggelig pedig nem várható érzékelhető apadás. Az elhúzódó felső tetőzések hatására lejjebb is LNV (1965) közeli vízállások valószínűsíthetőek. A Felső-Tiszáról levonuló árhullám vízállásai Záhony—Dombrád között elérhetik a II. fokozat, lejjebb Szegedig a III. fokozat szintjét. A Bodrog hazai szakaszán a III. fokú szinteket tartósan meghaladó vízszintek várhatók. A Hemád alsó szakaszán a II. fokú szint feletti vízszintek április 5-dikét követően az I. fok alá csökkennek. A Körösök vízrendszerén, a Fehér- és Fekete-Körösön — az újabb gyors vízszint-emelkedések hatására — ismét III. fokú szint feletti vízállások alakulnak ki. A Hármas- Körösön még III. fokú szint feletti vízállások várhatók. A Maroson április 7-től Makónál, a vízszint fokozatos emelkedése miatt, a III. fokú készültségi szintet meghaladó vízállásokra számítanak. Szemelvények a Corpus Iuris Hungarici* szabályozásának árvízvédelmi rendelkezéseiből Az árvízveszély elleni védekezések és az azokra vonatkozó jogi szabályozás — a vizek hasznosítására irányuló rendelkezések mellett — akkor jelent meg a Corpus Iuris szabályozásában, amikor a IV. Béla alatt letelepedett, főként mezőgazdaságból élő községeknek védekezniük kellett az árvizek ellen. Az igen jelentős rendelkezésnek minősíthető 1569. évi XXI. törvénycikk elrendelte, hogy a Csallóközben emeljék meg a gátakat, „mivel a Dunának gyakori és igen nagy kiáradásai köztudomásúak, amelyek ebben és a múlt évben is az egész Csallóköz szigetnek kárt okoztak. Jövőre az ilyen károknak az elhárítása szükséges, hogy a régi gátakat és töltéseket, amelyek a vízkiöntést feltartóztatták, de elromlottak; ismét kijavítsák és némely helyen megújítsák”. Nem műszaki, hanem más jellegű szabályozást tartalmazott Miksa decretuma, amelyben „a közerők igénybevételéről” rendelkezett; Pozsony és Komárom vármegyék jobbágyai tizenkét napi munkának a felét a töltések kiigazítására voltak kötelesek fordítani. Mátyás 1613-ban elrendelte a Tisza és más folyók kiöntése elleni védekezést, töltések építését írva elő. A decretum így szól: „A Tisza kiöntözéseivel szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben ez a folyó kiáradni szokott, a saját javak megmaradása érdekében egymás között határozzanak.” (A decretumból egyértelmű, hogy az árvizek elleni védelem nem az állam, hanem az abban közvetlenül érdekeltek feladata volt ezekben az évszázadokban.) Mária Terézia volt az, aki 1751-ben — vízhasznosítási célokból — elrendelte a káros malmok megszüntetését, árvízvédelmi okokra hivatkozva; „mivel a víz gyorsabb lefolyása akadályoztatva van általuk”, emellett a malmok a mellettük lévő területeket is elposványosítják, mocsarasítják. * A Corpus luris Hungarici magyar törvénytár, a magyar országos törvényeknek (dectera) a gyűjteménye, mely az első „jogszabályoktól” 1945-ig bezáróan tartalmazza törvényeinket.
