Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 3. Kismaroson ötven-száz házat elöntött a víz. A Duna visszanyomta a Verőce és Kismaros határán futó patak vizét, így itt is küzdeni kellett az áradás ellen. Tahitótfalu és a Szentendrei-sziget települései, valamint Visegrád, Dunabogdány, Pilismarót és Dömös nem érhetőek el közúton. 14:00 Megkezdődött és 8 órán keresztül tartott a Duna tetőzése Komáromnál, 781 cm-es vízállással (a 2002. évi LNV 801 cm volt). 15:00 A Duna Budapestnél elérte a valaha mért legnagyobb vízszintet, a 2002. évi LNV-t (848 cm). 15 órától árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány — a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után —, és rendkívüli árvíz- védelmi fokozatot rendelt el a Dunán 158 km hosszon, Komárom—Tass között és az Ipoly Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakaszára, valamint a budapesti védvonalakon. Az ár- és belvíz 11519 épületet és 32 600 embert veszélyeztet. Az 58 településen, 96 ingatlanból kitelepítettek száma a tegnapi 458-ról 516-ra nőtt. Gjurcsánj Ferenc miniszterelnök ellátogatott a Pest megyei Kismarosra és Nagymarosra. A Duna jobb partján, a KÖDUKÖVIZ1G működési területén a bátai, adonyi, rezéti, veránkai, gyűrűsaljai nyári gátakat meghágta, majd teljesen elborította a Duna, melynek következtében a víz elérte a fővédvonalat. A gemenci erdőben 18 ezer hektárra terjedt ki az árvíz. Az értékes nagyvadaknak menekülő útvonalakat biztosítottak. Hétfő A védekezés országos irányítása Árvízvédekezés során, amennyiben az áradó víz megközelíti az addig észlelt legmagasabb vízállást és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; továbbá ha töltésszakadás közvetlen veszélye fenyeget, netán már be is következett - mindez olyan mértékű veszélyhelyzetet jelez, hogy a jogszabályok szerint rendkívüli készültséget kell elrendelni. A rendkívüli árvízvédelmi készültség szükségességének megállapítása és a veszélyhelyzet kihirdetése a kormány feladata. A védekezés sikere érdekében ugyanis általában mozgósítani kell az ország erőforrásait, s ilyenkor az államigazgatási szerveket (a megyei védelmi bizottságokat, a polgármestereket stb.) is különleges jogokkal ruházzák fel. A veszélyhelyzet kihirdetése, ezzel együtt a rendkívüli árvízvédelmi készültség elrendelése olyan nagy horderejű intézkedés, hogy legfeljebb tizenöt napig maradhat a kormány hatáskörében. Ha ennél hosszabb ideig kell fenntartani, a kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. A rendkívüli védekezés időszakában — amikor az ország nagyobb területén van árvízveszély, így a 2006. évi árhullámok idején is — más, nem vízügyi szervek (például a honvédség, a polgári védelem vagy a helyi ön- kormányzatok) is bekapcsolódnak a védekezés víziig}! műszaki feladatainak ellátásába. Országos szinten a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) hangolja össze az egyes minisztériumok, valamint a helyi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottságok tevékenységét. A KKB vezetője a belügyminiszter; a KKB szakmai döntés-előkészítő szerve pedig az Ár- és belvízvédekezési munkabizottság, melynek élén a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium vízügyi helyettes államtitkára áll. Védekezési készültség időszakában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter: — irányítja a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét — ellátja a fővárosi, megyei védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítását. A védekezés műszaki feladatainak országos irányítását az Országos Műszaki Irányító Törzs útján látja el a miniszter. Tetőzéshez közelit a Duna Budapestnél
