Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 2 A meteorológiai előrejelzések szerint a követ­kező három nap során, területi átlagban, csak mérsékelt csapadék valószínű. 6:00 Országosan 3106 kilométernyi védvona­lon tartanak árvízvédelmi készültséget. Ez min­den idők legnagyobb, egyidejűleg védekezési készültségben lévő töltéshossza. 11 KÖVIZIG területén végeznek árvízvédel­mi munkákat. A védekezésben a készültség mértékének megfelelő figyelő és őrszolgálatot látnak el. Tegnap 36 műszakit vezényeltek át a nem védekező dunai igazgatóságoktól további segítségnyújtásra a legkritikusabb dunai véde­kezési munkákhoz, alapvetően a Felső- és a Közép-Duna menti védekezés segítésére. Az elmúlt 24 órában árvízvédekezésre fordí­tott kiadások becsült összege: 177 millió fo­rint. A védekezési munkákat 3390 ember 1819 gép és szállítóeszköz segítségével végezte. Az év eleje óta az árvízvédekezés költsége 966 millió Ft volt. Rendkívüli kormányülés az OMIT-ban. A reggeli órákban lezárták az óbudai hajógyá­ri szigetet, melyet elöntött az ár. Budapesten nem járnak a 2-es villamosok. 10:00 A KÖDUKÖVIZIG árvízvédelmi tör­zse és szakcsoportjai — a dunai árhullám vár­ható alakulására tekintettel, a védelmi szabály­zatuknak megfelelően — Székesfehérvárról, az igazgatóság központjából áttelepültek Szek- szárdra, a szakaszmérnökség épületébe. Vasárnap A Duna Gönyűnél Rendkívüli kormányülés az OMIT-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Az OMIT tájékoztatója a kormányülésre A Duna- és a Tisza-völgyben egyidejűleg alakult ki je­lentős árvízi helyzet, szinte minden magyarországi fo­lyón, a 4200 km hosszú védvonalból 3106 km-en tarta­nak egyidejűleg valamilyen fokozatú árvízvédelmi ké­szültséget; a védelmi rendszer ilyen nagymértékű igény- bevételére korábban még sohasem volt példa. A mellékfolyókon levonuló árhullámok is jelentős vízmennyiségeket szállítanak,, a hullámok összetorlód­nak, egymásra halmozódnak: hosszan tartó árvízi levonu­lással kell tehát számolni. A dunai és a tiszai környezetvédelmi és vízügyi igaz­gatóságok - a korábbi gyakorlat szerint — egy-egy jelentő­sebb védekezés során szakemberekkel és technikai eszkö­zökkel ki szokták segíteni egymást; erre most — a védelmi feladatok egyidejű jelentkezése miatt — nincs lehetőség. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Orszá­gos Vízjelző Szolgálat előrejelzései megteremtették a feltételeit annak, hogy a vízügyi szervek tervszerűen fel­készüljenek a védelmi munkákra. Ennek tervei 154 ár- vízvédelmi szakaszon rendelkezésre állnak; a védekezés irányítási rendszere felkészült és begyakorlott. A KÖVIZIG-ek védelmi törzsei és az OMIT meg­kezdte működését, a védelemvezetők elrendelték a vízál­lásoknak megfelelő védelmi fokozatokat. A védvonala­kon - a helyi körülményeknek megfelelően — tervszerűen végzik a megelőző beavatkozásokat, a kialakuló árvízi je­lenségek (csurgás, buzgár, suvadás stb.) esetén szükség szerint intézkednek. A határvízi egyezmények alapján a hegyvidéki tározókat a magyarországi helyzetnek megfe­lelő módon kezelik. Kidolgozzák a várhatóan kialakuló legnehezebb helyzetek kezelésének forgatókönyveit. A védekezéshez szükséges anyagi és technikai erő (gép, anyag, eszköz) a szükségletnek megfelelő (tartalék is rendelkezésre áll), azonban a védekezés irányítási fel­adataihoz szükséges állomány kimerülőben van. Az OMIT intézkedett az önkormányzati védekezések víz­ügyi szakmai irányításáról., amely jelentős vezetői létszá­mot köt le. Az önkormányzati védekezés a korábbi évek­hez képest szervezettebbnek, hatékonyabbnak bizonyul. Példaértékű a védekezési munkákban érintett szerveze­tek együttműködése. A sajtó érdeklődése jelentős és fo­lyamatos, a tájékoztatás nyugodt hangú és reális.

Next

/
Oldalképek
Tartalom