Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Március 30 18:00 A Hernád intenzív áradása miatt az EKÖVIZIG III. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a folyó teljes magyarországi szakaszára. Szorítógáttal zárják el a károsodott tiszadobi gravitációs zsilipet. A Duna nagymarosi vízmércéjének 540 cm-es vízállásánál készített előrejelzés szerint a tetőzés április 2-ára várható, 680 cm-rel (az LNV 2002- ben 707 cm volt). Visegrád polgármestere a település védvonalaira elrendelte a III. fokú készültséget, összehívta a helyi védelmi bizottságot, mozgósította a közerőt, kinevezte a védekezési munka részfeladatainak felelőseit, intézkedett zsák, fáklya igényléséről, a szükséges szociális, egészségügyi ellátás és szolgáltatás biztosításáról, a rendelkezésre álló kezdő készletből megkezdte az előrejelzés szerinti árhullám kivédéséhez szükséges művek építtetését, majd vízügyi műszaki irányítást és honvédségi erőt igényelt. Csütörtök A tiszagyulaházi katolikus templom Jk. Vízmérce Fontosabb vízfolyások I. fokú készültség II. fokú készültség 'V III. fokú készültség Rendkívüli fokozat — KÖVIZIG határ Árvízvédelmi készültségben lévő védvonalak 2006. március 30-án Tiszagyulaháza Tiszagyulaháza község Hajdú-Bihar megye legészakibb részén, a TIKOVIZIG működési területén, a Tisza bal partja és Újtikos között fekszik. A Sajó torkolatával szemközti település neve állítólag 1430-ben fordult elő először hivatalos oklevélen. A vízszabályozások előtti időkben többnyire ezen a vidéken, Dob és Szederkény között szakadtak ki a Horto- bágyra kiömlő tiszai árvizek. A XIX. században ezen a környéken indították meg elsőként a tiszai ármentesítési munkálatokat, s ekkor lett a község — Pusztagyulaháza néven — a Közép-Tisza mentén terjeszkedő Andróssy-birtok egyik majorsági központja. Közigazgatási szempontból a település eredetileg a folyó túlsó partján fekvő Tiszaszederkényhez tartozott, majd 1908-ban önálló község lett, de — többszöri adminisztrációs vargabetűt követően - csak a rendszerváltás után nyerte vissza újra önállóságát a közel kilencszáz lakosú falu. Tiszagyulaháza térsége ártéri szintű, kis lejtésű, tökéletes síkság, tengerszint feletti magassága 86-96 méter közötti. A határában található Sulymos-tónál augusztus végétől szedhető a — megfőtt állapotban gesztenyére emlékeztető — súlyom, amelyet a régi ínséges években népi táplálékként tartottak számon. Csapadék intenzitás térkép A térkép három magyarországi meteorológiai radar állomás (Pogányvár — a Balatontól délnyugatra, Budapest — Pestszentlőrinc és a Nyíregyháza melletti Napkor) mérési adatait együttesen tartalmazó ún. „kompozit” képet ad. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által 15 percenként készülő csapadék intenzitás térkép a folyékony halmazállapotú csapadékhullás pillanatnyi erősségét mutatja be a radar echo intenzitása alapján számítva, mm/h mértékegységben kifejezve, 6 óránként egyesített csapa- dékösszeg-térképet is összeállítanak. A mérést befolyásoló sok különböző tényező miatt a radarral végzett csapadékmérés számottevő bizonytalanságot tartartalmaz, de mégis ez az eszköz adja a leggyorsabb, legjobb és leghatékonyabb információt a csapadék területi eloszlásáról. Szorítógát Durva kavics anyagú árvízvédelmi töltés mentett oldalán, azzal párhuzamosan 10-20 m távolságban épített, abba bekötő 0,5—1 m magas földgát. Tartósan magas vízállások idején a szorítógát a mögötte felfakadó vizet felfogja, szétterülését megakadályozza, ezzel a mentett oldali fedőrétegre ható felhajtó erőt is ellensúlyozza, a buzgárképződést mérsékli.
